A VÍZI TÜNDÉR LEGENDÁJA
... avagy Vámos környéki X-akták, 1. rész
A mai bejegyzésben egy különleges mitológiai lény legendáját fogom megosztani, amelyről akár egy remek X-akták epizódot is lehetne forgatni. Sajóvámosi őseink fantáziája gazdag lehetett, mert különféle veszedelmes lények történeteivel ijesztgették az ide utazókat. Sajnos időközben a köztudatból kivesztek ezek a történetek, írásbeli formában viszont néhány fennmaradt. Eddig összesen négy természetfeletti lényről találtam leírást, amelyek közül következzen elsőként a sajóvámosi vízi tündér története.
A vízi tündérek szinte minden nép mondavilágában megtalálhatók, de talán a szláv mitológiában a legerősebb a "ruszalkák" (a kedvesük keze által meggyilkolt fiatal lányok) jelenléte, akikről úgy hírlik, szentivánéj környékén a legveszedelmesebbek. A mi vízi tündérünk azonban nem egy férfiakat csábító hajadon volt, hanem egy öreg "vízi ember", "vízi manó", amihez hasonlót a Puskin költeménye alapján írt operában, a Ruszalkában láthatunk, a főszereplő vízi tündér leány atyjaként. Sajnos az opera a közelben most nem tekinthető meg, de reméljük, hogy egyszer majd a Miskolci Nemzeti Színház is a műsorára tűzi.
Antonín Dvorak: Ruszalka című operája a New York-i Metropolitan Operában. A fényképet készítette: Bengt Nyman (Flickr: DSC_4306) [CC BY 2.0 (http://creativecommons.org/licenses/by/2.0)], via Wikimedia Commons
A legenda forrása
Ipolyi Arnold püspök (1823-1866) több, mint tíz évig járta segédeivel az országot, hogy felkutassa a regéket, meséket, babonákat, szokásokat. Munkájának eredménye az 1854-ben megjelent "Magyar Mythologia" című gyűjtemény lett, amely 300 hiedelmet, legendát tartalmazott. A gyűjteményes műhöz segítséget nyújtott neki Karcsay Géza álnevű segédje is, akinek a személyében valójában Csaplár Benedek irodalomtörténészt, piarista tanítót tisztelhetjük. Sajóvámoson is Csaplár Benedek járt, ő gyűjtötte be a vízi tündér legendáját a földművesektől, öregasszonyoktól, gyermekektől.
Barabás Miklós (1810-1898): Ipolyi Arnold
Ipolyi Arnold gyűjteményes könyvében a halálos mitológiai lények, "Ragadozó Vízszellemek, Fúlasztók" között szerepel a sajóvámosi vízitündér, amelyről ezt írja:
Borsodb. Sajó-vámos melletti Hővíz nevű tóróli néphit (gy. 163 Karcsay ki. közl.) — mely e mellett e vízszellemek sajátságos, s különösen ama vízcsikó alakját is ismeri — regéli, hogy benne egy tündér lakik, ki öregember képében csalogatja oda az embereket és gyermekeket, ezeket veres csizma és apróságokkal, amazokat, kendő, szűrdolmányokkal st. de amint hozzá közelednek, a föld velük lesüpped s elmerülnek; ekkor a vízszínén egy, félig csikó alakú rém tűnik elő, háromszor vígan nyerítve, s előmancsait háromszor összeverve ismét lebukik.
Őseink tehát nem bízták a véletlenre az ijesztgetést, a piros csizmát ígérgető veszedelmes mitológiai lény vízi tündér és kentaur is volt egyben. A félig ló alak miatt a sajóvámosi vízi tündér 1950-ben még egy japán mitológiai műbe is bekerült, Ishida Eiichirō néprajz kutató kentaurokról szóló könyvébe, amely "The Kappa legend" címmel angolul is megjelent.
A lényünk bár különleges, mégsem mondható egyedinek. Az ember és ló alakban is megjelenő vízi tündérek a helyi folklór szerint szinte minden tóban megtalálhatók Skóciában, ahol "kelpie" névvel illetik őket. Ott a kelpie-legenda annyira közismert, hogy 2013-ban a skóciai Falkirk városában két hatalmas ló szobrot állítottak a tiszteletükre, amely azóta sikeres turista-mágnessé vált.
"The Kelpies", Falkirk, Skócia. By Beninjam200 (Own work) [CC BY-SA 4.0 (http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0)], via Wikimedia Commons
Végezetül a legfontosabb rejtély: Hol lehetett az a bizonyos Hővizi-tó?
Sajnos a mapire szépen kidolgozott katonai térképei sem tudtak nekem segíteni a Hővizi-tó azonosításában. A tó egyik térképen sincs megnevezve. Az áldozatok a földbe süllyednek a legenda szerint, tehát biztosan egy imbolygó lápról van szó, amely a gőzölgése, meleg vize miatt kaphatta a Hővizi-tó nevet. A lápokból előtörő lidércfény, a víz által közvetített, messziről jövő lódobogás, egy-két véletlen baleset könnyen elindíthatta a meséket.
Ilyen lápok vették körül szinte egész Vámost. Az 1800-as térképeken lápvidék van például Sajóvámos és Sajósenye között is, a köszvényes gyógyforrásnál (amelynek kővel kirakott pereme még sokáig látható volt). A térképen, ha a köszvényes kút után délnyugat felé folytatjuk utunkat, a ködös, mocsaras "London" falurész következik, amely szintén a lehetséges jelöltek között van. Az is elképzelhető, hogy volt valahol egy másik, kisebb forrás, amelyik meleg vizű volt és arról kapta a "hővízi" nevet, de biztosat az egykori tóról adatok hiányában sajnos nem tudhatunk.
Ismét zárójelesen, azoknak, akik még nem hallottak szájhagyomány útján a köszvényes kútról: volt a falu határában egy olyan gyógykút, amely állítólag a - ma újra népbetegségnek számító - köszvényre szolgált gyógyírként. Hogy a víznek valóban volt-e gyógyhatása, vagy csak a népi hiedelem tartotta annak, azt csak a kút megtalálását követően, vízvizsgálatokkal lehetne megtudni. Sajóvámos környékén több forrás is volt, de csak ezt az egyet tartották gyógyhatásúnak. A helyiek szőlőbe jövet-menet friss vizet innét vittek, és borogatásnak is használták.
A Hővízi-tóról, a "London"-ról, a köszvényes kútról csak a falu legöregebb tagjai tudnának mesélni. Ha a levéltárakban, térképtárban nem lesz adat, ez a rejtély talán örökre fennmarad. Aki tudja, kérdezze ki idős családtagjait, hátha tudnak információval szolgálni!
Mivel sajnos nem találtam olyan képet az interneten, amelyen egy öreg kentaur a kezében divatos ruhadarabokat tartva áll egy tó közepén, a vízi tündérről pontos illusztrációt nem tudok mutatni. Aki viszont úgy érzi, hogy megihlette a történet és szeretné lerajzolni őt, nyugodtan küldje el! Ha több rajz is érkezik, külön posztban kirakom az alkotásokat.
Tisztelt Olvasók! A vamosilegendak.blog.hu felületen megjelenő bejegyzések szerzői jogi védelem alatt állnak. Az egyes bejegyzésekben szereplő képek, idézetek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény betartásával jelentek meg. A fényképek egy része csak írásbeli hozzájárulással tehető közzé és adható tovább harmadik személynek. A vamosilegendak.blog.hu oldalról származó cikkek, illetve képek további felhasználása, idézése előtt kérem, egyeztessen a szerzővel annak feltételeiről!
