2021. feb 26.

A sajóvámosi Edelsheim kastély és utolsó lakóinak sorsa

írta: dr. Milus Katalin, dr. Sasváriné Szász Tilda
A sajóvámosi Edelsheim kastély és utolsó lakóinak sorsa

A porig rombolt sajóvámosi kastélyról és utolsó lakóiról, Kendeffy Ádámról és Edelsheim-Gyulai Éváról olvashatnak a következő helytörténeti szemelvényünkben.

A cikkben olyan fényképek és dokumentumok is szerepelnek, amelyeket féltve őrzött családi albumokból kaphattunk meg és használhattunk fel a helytörténeti írásunk megjelentetéséhez. Ezeket a képeket vízjeles védelemmel láttuk el. A dokumentumok, fotók bármely más helyen történő közlése, megjelentetése előtt a tulajdonosok előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.

 

A kastély felépítése, rövid története

A 18. században épült kastély működése négy családon, a Keglevich, a Degenfeld, az Edelsheim és a Kendeffy családon át jól követhető. Korábbi összefoglaló írásokban 1725 és 1750 között jelölték meg a kastély építését, A múlt útjai Sajóvámoson című 2019-ben megjelent könyv konkrét évet említ, 1782-re datálja ezt a jelentős eseményt.  Abban biztosak lehetünk, hogy legalább 162 éven át Sajóvámos gazdasági és birtokigazgatási központja volt. 

Évtizedeken át  alig találtunk fotókat az épületről, gyerekként, fiatalként Várady József 1997-ban kiadott Tiszáninnen református templomai 4. számú pótfüzetének képei segítségével tudtunk elképzelni az uradalmat.

Az utóbbi években időről-időre jelentek meg aukciókon képeslapok, melyek által egyre pontosabban kirajzolódnak a részletetek. Az alábbi felvétel 1900 előtt készülhetett, mert 1900-ig volt kötőjeles formában használatos a településnév (Sajó-Vámos). Az 1910-es dátumú üdvözleten ugyanaz a látvány egészen picit más szögből, mint az 1903-ason.

 

1356225.jpg

Forrás: https://www.darabanth.com/hu/gyorsarveres/269/kategoriak~Kepeslapok/Magyarorszag~300035/Sajovamos-Edelsheim-Kastely~II1356225/

2005733_1.jpg

 

Forrás: https://www.darabanth.com/en/online-auction/352/categories~Postcards/Hungary~1000004/Sajovamos-Edelsheim-Gyulai-kastely-EK~II2005733/

kastely_jpg_zc_3.jpg

Forrás: https://axioart.com/tetel/sajovamos-kastely-ek-

106344526_10224847284235399_5819224626057263644_n.jpg

Forrás: https://www.mutargy.com/konyv-papirregiseg/sajovamos-edelsheim-kastely-1

Sajnos a képeslapok nagyjából azonos szögből készültek, nem minden oldalról készült fénykép. Szobota Imre megpróbálta egy grafikussal lerajzoltatni a Senye felőli bejáratot, hogy a művészi fantázia segítségével kaphassunk képet arról az oldaláról is. Fénykép hiányában azonban nem tudhatjuk biztosan, hogy a rajz mennyire egyezik meg a korabeli épület valódi kinézetével.

kastely_imi_kepe01_1.jpg

Vörös Ildikó rajza. Tulajdonos: Szobota Imre

1. A sajóvámosi nagy kastély felépülése a Keglevich családnak köszönhető. A magánvárak pusztulásának korát követte a barokk főúri kastélyok építése. 1699-ben a törökök kiűzése után Magyarország a Habsburgok fennhatósága alá került. Eleinte kastélyok építésére csak azoknak a nagybirtokosoknak volt lehetősége, akik a török elleni háborúban szerzett érdemeikért kaptak birtokot. Előbb olasz, majd osztrák nagymesterek irányították a magyar barok építészetet.    Mária Terézia kora (1740-1780) a magyar kastélyépítészet fénykora volt, amikor is mintegy 150-200 kastély épült. 

"A Keglevich horvát eredetű család első ismert őse Péter, aki 1300 körül élt. Fia Kegel lett a család névadója. Utódaik Kegel fiaknak, kegelvicseknek nevezték magukat. A magyar nyelvterületen ez a név változott Keglevich-csé. Buzini előnevüket ősi fészkükről, Buzin váráról (ma Zágrábhoz tartozik) vették. A XVI. században kitűntek a török elleni délvidéki harcokban. Keglevich Gábor 1523-ban Jajca várkapitánya volt, aki a mohácsi vész után Habsburg Ferdinánd király pártjára állt. A sikeres felvidéki hadjáratban felszabadították Szécsény, Kékkő, Divény, Fülek, Ajnácskő, Tokaj és Hatvan várát. A jól vitézkedő Keglevich II. Miklós itt maradt Magyarországon, ő lett megalapítója a család magyarországi ágának. Előbb diósgyőri, majd ónodi várkapitány lett. 1620-ban házasságra lépett Mágocsi Gáspár egri várkapitány unokájával, Sövényházi Móricz Borbálával, kinek kezével szerezte meg többek között Pétervására fele részét, illetve a sajóvámosi birtokot." A Keglevich család a 17. századtól jelent meg Vámoson mint főbirtokos.

Keglevich Gábor 1738-ban plébániát alapított Pétervásárán, valamint a kastélyban egy kápolnát szenteltetett fel.  Az átépítésére, bővítésére Keglevich gróf az itáliai származású gyöngyösi Quadri Kristóf építőmestert bízta meg 1758 körül. Az építkezést 1762-ben fejezték be. A kastély bővítését, vagyis a két oldalszárnyat és az összekötő, udvart lezáró gazdasági épületet csak 1803-ban építették meg. Ezt a munkát Keglevich Károly végeztette. Nevéhez kötődik a pétervásárai templom építése is, mely 1812-17 között történt. 

Keglevich István (Bécs, 1840.12.08. - Budapest, 1905.05.29) és lánya, aki neves színész volt, Lánczi Margit (Rákó 1897.08.11. - Budapest, 1965.04.05.) sírja Bódvarákón található.

A sajóvámosi kastély külsejében hasonlóságot mutat többek között a bécsi Alsó-Belvedere palotával, a pétervásári Keglevich kastéllyal, a szilvásváradi Pallavicini kastéllyal és a kistapolcsányi kastéllyal. A főépület alaprajza, nagysága Magyarország 7. legnagyobb kastélyára, az edelényi L'Huillier-Coburg kastélyra emlékeztet. Ekkora alapterületű épületek között ritkaság az egy szintes, emelet nélküli változat, mint a sajóvámosi.

"A 18. század végén Szirmay Antal így ír helytörténeti munkájában a kortársak lakóházairól: „A nemesek lakóházai a falvakban nagyon hitványak. Alig néhány kőház akad köztük, többségük fából készült. Üvegablakok a falvakban egyáltalán nincsenek." Jól jellemzi a helyzetet Kazinczy leírása jövedelmező birtokokkal rendelkező nagyapja érsemlyéni, szerény házáról, amely „náddal födött, vályogból rakott" volt. Gödöllő és Fertőd csak a kivételt jelentette - a kastély- vagy kúriaépítkezés egyébként csak a XIX. században mutatott fellendülést." (7) 

50696-oberes-belvedere-belvedere-schlosspark-19to1.jpeg

1721-22 Belvedere palota 1721-22
Építtető: Savoyai Jenő
Építő: Hildebrandt 
Forrás:
https://www.wien.info/hu/sightseeing/museums-exhibitions/top/belvedere
Az 1690-es években kapcsolódott be a magyarországi stílusfejlődésbe a bécsi barokk nagy mestere, Hildebrandt
A vámos kastély tervezőjének neve egyelőre ismeretlen, de a bécsi Belvedere palotára nézve Hildebrandt stílusára emlékeztet több elem.
petervasara_palace.jpgPétervására Keglevich-kastély 1760
Építtető: Keglevich Gábor
Építő: Quadri Kristóf olasz származású gyöngyösi építész
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9terv%C3%A1s%C3%A1ra
Pallavicini kastély 1860wellness-hotel-lacontessa-173525-715x400.jpg
Építtető: Keglevich Béla
Építő: Ybl Miklós
Forrás: 
https://www.szallasvadasz.hu/wellness-hotel-lacontessa/

 

 

https://kirandulastippek.hu/nyugat-szlovakia/kistapolcsanyi-kastely mansion_in_kistapolcsany.jpg

A kistapolcsányi Keglevich kastély a Zsitva folyó völgyében, 32 km-re található Nyitrától. A  késő gótikus vízivár a 15. században épült, 1662-ben reneszánsz stílusban építette át Rákóczi László. A szabadságharc bukása után a császári kincstár birtokából a Coburg, majd a Zichyek tulajdonává lett, később a horvát származású Keglevichek kezébe került, velük számos dalmát telepes is érkezett, akik meghatározták a környék zöldség-gyümölcstermesztő-serfőző gazdaságát. 1825 és 1830 között Hild József tervei alapján klasszicista stílusban bővítették. 1890-ben vásárolták meg a birtokot a Habsburgok, 1918-ig József főherceg a tulajdonosa. Óriási angolpark övezi a gyönyörű, árkádos belső udvarú, kupolás épületet. Másik szárnyában azon kevés könyvtárak egyike található, mely épségben átvészelte a zűrös évszázadokat. A Keglevich János gróf szenvedélyét dicsérő bibliotéka 14 ezer kötetet tartalmaz, azonban csak kutatási célból látogatható. 

Forrás:                                        https://hu.wikipedia.org/wiki/Kistapolcs%C3%A1ny#/media/F%C3%A1jl:Mansion_in_Kistapolcs%C3%A1ny.jpg

Ez a kastély azért is érdekes számunkra, mert az anyakönyvek alapján több vámosi család gyökerei ide mutatnak. Tehát valósznűleg a Keglevichek a kistapolcsányi birtokról hoztak Sajóvámosra cselédeket. Nem véletlen a két épület közti hasonlóság, a kistapolcsányit akkoriban építette újjá a Keglevich család, amikor a vámosit építette. 

Keglevich István Degenfeld Imrének adta el a birtokot 1865-ben.  Degenfeld Imre ideje nagy részét Nyírbaktán és Tégláson töltötte. Halálát követően 1883 és 1925 között Odescalhi Gyuláné Degenfeld Anna neve alatt működött a vámosi kastély. Odescalchi kastély Vattán és Záhonyban is volt. Degenfeld hercegnő 1883 és 1895 között csak ideiglenes tartózkodott a vámosi birtokon, 1895-től viszont itt lakott.

A sajóvámosi kastély és a kert leírása

A sajóvámosi barokk épületet Keglevich Károly építtette. Várady József pontos leírást adott könyvében az épületről. Bemutatóját az idős falubeliek és Várady József fia, Gábor elmondása alapján egészítem ki.  A kastély a kastélyparkkal szoros egységet alkotott. A barokk főúri lakok szükségszerű velejárói a francia mintájú  csodálatos, nyírt bokrokkal határolt művészi kertek kocsifelhajtóval. A szobák száma 32,5, négyszer nyolcas felosztásban. A szobák egymásból nyíltak. Az elrendezés a korszakra jellemző teremsor és előtte végigfutó folyosó. A barokk térsor fontos eleme a belépőt fogadó tágas előcsarnok (vesztibül), mely az épület középtengelyében áll a kert felől. A középrizalit részben volt a könyvtárterem,  a fakarzat is tele volt könyvekkel. Ebben a teremben volt egy több méteres gobleinkép és egy hatalmas velencei tükör. Az 1830-as években épülhetett a dufart (kapualj). A kastély alaprajza barokkos U alakot formál.  Teljes terjedelmében alá volt pincézve, a kastély elbontását követően is a "Kőfalalján" tátongott a bejárat, amit a környékbeli gyerekek bunkerként használtak.  A légfűtés a pincéből üzemelt.

Kettő téglafal vette körbe a birtokot. A két tubus kb. öt emeletnyi magas volt, gyönyörű piros téglából kirakva, mely jóval a főépület megépülése után lett kész. A felső kőfal belső oldalán gesztenyefák sorakoztak. A kőfalba építve látható a Keglevich család címere a  Kendeffy Mária családi gyűjteményéből származó fotón.

resized02.jpg

Forrás: Kendeffy Mária családi albuma

resized03.jpg

Forrás: Kendeffy Mária családi albuma

Az út mellett akácfasor volt. A kastély körbe volt kerítve dróttal. Az alábbi kép jóval 1900 után készülhetett, mivel a bejáratnál lévő fák hatalmasat nőttek a 1. számú fotóhoz képest.

kendeffy_maria_kastely.jpg

 Forrás: Kendeffy Mária családi albuma

samu_balazs_kastelykert.jpg

A kastély kertje 1944-ben. Id. Samu Balázs fényképe

Évről-évre kevesebb azoknak a  száma, akik még a működő kastélyban járhattak vagy teljes pompájában láthatták kívülről. 1944 volt az év, amikor még munkahelyként is funkcionált a központ. Tudomásunk szerint Balogh Miklósné az egyetlen olyan személy, aki még él és szolgált az uradalomban. Konyhai kisegítőként ismerte az épület elosztását, járatos volt a pincében, a melléképületekben.

 

A többi idős sajóvámosi gyermekkorában, már lebontott állapotban emlékszik a kastélyra. Kardos Józsefné Tisza Ilona turbános (!) fejfákra emlékszik a kastély egykori temetőjében.

 

Pongó Józsefné Kassai Márta édesapja a kastélyban dolgozott kovácsként, hintókat is készített. Ő maga gyermekkorában sajnos már csak a romokat látta. Örsi gyűléseket tartottak odafent, emlékszik a mogyorófákra, gyümölcsfákra és alatta a gesztenyefasorra. A fürdőszobákban olasz csempék voltak, de már ezek is szét voltak verve.

Lipták Lászlóné gyermekkorában egyszer-kétszer a katolikus templom részére vitt virágokat a kastély virágoskertjéből. Arra emlékszik, hogy hatalmas fák voltak a kertben. Szegfűt kapott a kertésztől, azt kellett elvinni a templomba. Életében először látott pulykát a kastélykertben, ami akkor még nagyon egzotikus állatnak tűnt.

 

Samu Balázsné Orosz Éva néni is arra emlékszik, hogy az iskolából vitték kirándulni a gyermekeket a kastélyhoz. A könyvtár könyvei mind a földön hevertek, eső áztatta őket. Egy díszes, madaras kis könyvre is emlékszik, ami a többi között hevert a földön.

 

Hosszú évek próbálkozásai után sikerült kapcsolatba lépnünk más olyan személyekkel, akik felmenői vagy ők maguk is lakói voltak a kastélynak. A kastély utolsó intézője Puy Zoltán volt. Vitéz Puy Zoltán unokájától Veresné Puy Ildikótól nagyszerű fotókat kaptunk.

1930. július 12-én nagy ünnepség volt Vámoson, háborús emlékérmeket osztogattak. Erről az eseményről képsorozat készült, amely ma a Puy család birtokában van. Számunkra különleges az a fotó, amin a vendéglátás jelenik meg, mert a kastély belsejébe enged betekintést.

puy_kituntetes1.jpg

puy_kituntetes2.jpg

puy_kituntetes3.jpg

Háborús emlékérem adományozási ünnepség és díszebéd a sajóvámosi kastélyban. Veresné Puy Ildikó családi albuma

nevtelen.jpgForrás: Miskolci Reggeli Hírlap, 1930.VII.22, 8. oldal. Forrás: Arcanum, https://adtplus.arcanum.hu

puy_vadaszat.jpg

Vadászat után. Forrás: Veresné Puy Ildikó családi albuma

A sajóvámosi uradalom és a cselédség az Edelsheimek idején

Magyarország helyzete az 1920-as évek végére stabilizálódni látszott az első világháború és Trianon megrázkódtatásai után. A szájhagyomány szerint 1926-ban az uradalomban új bérleti szerződés köttettek, 80 cseléd maradt munka nélkül Vámoson. További jelentős esemény volt a faluban, hogy 1927-ben népiskolát hoztak létre és 25 új lakást építettek Újvámoson. A nehéz helyzetet súlyosbította az 1929-ben kezdődött a gazdasági válság. Minden nehézség ellenére Szőke Ödön 1930-ban vásárolt birtokot Vámoson.

Néhai Dojcsák Józsefné egykori elmondása alapján az 1940-es években 800 hektárnyi vámosi föld tartozott a kastélyhoz. Ugyanebben az időben Szőke Nándor 500 hektárnyi területen gazdálkodott. Viszonyításképpen megjegyezte, hogy ekkoriban  az egyház birtokában 32 hektárnyi föld volt. 10-20 vámosi család tagja vagy tagjai dolgoztak cselédként. A cselédek negyedévente kaptak ellátmányt a gróftól. Voltak idényjellegű cselédek, akik szüret idején vagy befőzési időszakban szolgáltak.

Az uradalmi iparosok a mostani Hunyadi utca felett a dombos tetőn laktak, úgy mint a kovács, a kerékgyártó és a kőműves. A cselédek a mai Vörösmarty utcában, a Londonnak nevezett részen tartózkodtak, ez a rész volt az állattartás helyszíne. A mai iskola helyén itatók álltak. A kertész "szolgálati lakása" a mai Munkácsy utca kanyarjában, a Zúgónál volt. A vincellér a falu határában lévő vincellérházban élt, 10-15 alkalmazottja volt. A közelében az uradalmi bacsó tartózkodott.

A vincellérek feladata a szőlő gondozása volt, ekkoriban a környéken és Miskolcon is a tokajihoz hasonló aszúborokat készítettek. Edelsheim-Gyulai Ilona a "Becsület és kötelesség I." című emlékirataiban az alábbiakat írja Sajóvámosról: „Apámnak a tokaji hegyvidéken, Sajóvámoson szőlője volt. Ez a birtok dédnagyanyám hagyatéka, a szép Frederikáé, aki dédapám halála után férjhez ment Lobkovitz herceghez. Papira hagyta a birtokot, és mi minden augusztusban elmentünk oda szüretelni. Apámnak kitűnő tokaji borai voltak, de ő maga soha nem ivott, csak vendégeit kínálta. Sajóvámosi pincéjében tartotta a legfinomabb tokaji óborokat.” (Ily néni rosszul emlékezett. A Sajóvámosi birtokot apja, Edelsheim Gyulay Lipót nagyanyjától, Odescalchi Gyulané Degenfeld-Schonburg Annától örökölte. – Teleki Kálmán közlése).

Edelsheim-Gyulai Lipótnak az újságcikkek tanúsága szerint hússertés állománya is volt a faluban.

edelsheim_sertes.jpg

Köztelek, 1930. október 23., 1559. oldal. Forrás: Arcanum, https://adtplus.arcanum.hu

 

A birtok intézői, főkertészei

A tulajdonos megbízásából a gazdálkodás irányítását ellátó személyt gazdatisztnek, intézőnek, jószágkormányzónak, jószágigazgatónak, ispánnak, kasznárnak vagy kulcsárnak nevezik. 

1917. április 01. Keresek egy fiatal, józan KERTÉSZSEGÉDET mielőbbi belépésre. Fizetés 30 korona, teljes ellátás és mosás. Ajánlatok : Topálszky Károly, fökertészhez Sajóvámos. Borsodm

Forrás: Arcanum, https://adtplus.arcanum.hu


146698811_754901195432491_7701700867260737070_n.jpgTopálszky Károly sírja ma is megtalálható a római katolikus temetőben.

Az anyakönyvekben találtam nyomot a helyi intézőkről. 1903-ban Szabó Ferenc látta el ezt a felelősségteljes feladatot,  1905-től 1922-ig, meglehetősen hosszú időn át Petényi Viktor. 1908-ban 49 évesen agyhártyagyulladás miatt halt meg Pécsi Antal uradalmi ispán.1927-ben Csorba István nevét említik. 1928. április 30-án szintén 49 évesen halt meg Csernich Lajos uradalmi intéző.

„Az 1922. október 17. napján megjelent Reggeli Hírlapban a következő gyászhirdetés jelent meg: Özvegy Herceg ODESCALCHI GYULÁNÉ SAJÓVÁMOSI URADALMA mély megílletődéssel tudatja, hogy évtizedeken át hűséges uradalmi intézője és támasza Petényi Viktor úra halotti szentségek ájtatos felvétele után f. hó 15 én éjjel 2 órakor 52 éves korában hosszas és súlyos szenvedés után az Urban csendesen elhunyt. Felejthetetlen halottunk porrészeit a rom. kath. anyaszentegyház szertartásai szerint folyó évi október hó 17-én, kedden délelőtt 10 órakor fogjuk a sajóvámosi sirkertben a boldog feltámadásig nyugalomra helyezni. A megboldogult lelki üdvéért az engesztelő szent miseáldozat okt. 17 én reggel 7 órakor fog a sajóvámosi róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Emléke legyen áldott, azt kegyelettel megőrizzük!”

 

1925. május 17. Új nemzedék vasárnap: Dubann Aladár, a sajóvámosi hercegi uradalom jószágigazgatója a miskolci Erzsébet- kórházban meghalt.

Forrás: Arcanum, https://adtplus.arcanum.hu

 

puy_buzatabla.jpg

A birtok utolsó intézője, Puy Zoltán pétisóval kezelt táblát mutat be (sötét öltönyben). Forrás: Veresné Puy Ildikó családi albuma

 

Az Edelsheim család

A 89 éves Odescalhi Gyuláné Degenfeld-Schoburg Anna 1925. augusztus 13. napján bekövetkezett halála után a sajóvámosi birtokot id. Edelsheim Gyulai Lipót, ifj. Edelsheim Gyulai Lipót és lányai örökölték. 1894-től 1924-ig a fialabb és idősebb Edelsheim Gyulai Lipót is Felsőelefánton lakott. 1924. május 7-én Odescalchi Irma meghalt, ezt követően id. Edelsheim Gyulai Lipót Budapestre, a Dísz tér 12-be költözött, a fiatalabb Edelsheim Gyulai Lipót Felsőelefánton beköltözött a kis kastélytól kettő kilométerre fekvő Szent János nagy kastélyba. 2 23. oldal  

edelsheim-gyulai_lipotne_szul_odeschalchi_irma.jpg

Edelsheim-Gyulai Lipótné szül. Odescalchi Irma (1863-1924). Forrás: Teleki Kálmán családi albuma

21801.jpg

Strelisky műterem, gróf Edelsheim-Gyulai Lipótné született herceg Odescalchi Irma, Budapest, portré

Forrás: https://www.regifotok.hu/Strelisky-muterem-grof-Edelsheim-Gyulai-Lipotne-sz

Edelsheim Gyulai Ilona ezt írja: "Nagyapám egyik kedvtelése házak újjáépítése és berendezése volt. Egymás után három kisebb palotát vett a Várhegyen, az Úri utcában és a Tárnok utcában, gyönyörűen berendezte, majd eladta őket." 2 22. oldal

Ebben az időben az  Edelsheim családból Teleki Sándorné irányította a vámosi birtokot.  Teleki Sándorné 1935. június 21-én halt meg Budapesten.

/Edelsheimék a grófi címet 1906-tól használták. A wikipédia szerint Magyarországon 331 grófi családot tartottak nyilván./

 

nevtelencsf_1.jpg

 

Edelsheim-Gyulai Ilona visszaemlékezései alapján a család Felsőelefánton, illetve Budapesten lakott, tehát valószínűleg inkább a gazdasági ügyeket járt ide intézni Edelsheim-Gyulai Lipót. A gróf neve Sajóvámossal kapcsolatban elsősorban földjei, szőlői révén kerül említésre. Edelsheim-Gyulai Lipót első felesége Pejacsevich Gabriella volt, akitől három lánya született: Éva, Maritta és Ilona. A házaspár korán elvált.

 edelsheim-gyulai_lipot_es_elso_felesege_ilona_konyve.jpg

 

Balra Edelsheim-Gyulai Lipót a legkisebb lányával, Ilonával. Jobbra első felesége, Pejacsevich Gabriella. Forrás: Edelsheim-Gyulai Ilona: Becsület és Kötelesség I.Európa Kiadó, Budapest, 2011. fotómellékletek

pejacsevich_gabriella_eva_myro.jpg

 

Pejacsevich Gabriella és leányai, Éva és Maritta. Forrás: Teleki Kálmán családi albuma

edelsheim-gyulai_lipot.jpg

Edelsheim-Gyulai Lipót Szemerey Zoltán portréján. Színházi Magazin, 1942. április 29. Forrás: Arcanum, https://adtplus.arcanum.hu

Újranősülve Rothkugel Rollershausen Ellát vette el, akinek szintén volt már egy korábbi házassága (előző férje Rudnay Egyed volt). Edelsheim-Gyulai Lipót második felesége is hozott egy gyermeket a házasságba, Rudnay Alexiát (Sya). Így a házaspár a négy lányt együtt nevelte fel, sülve-főve együtt voltak.

 

edelsheim_lanyok_kicsikent_pesti_hirlap_kepes_melleklet_1942_februar_27.jpgedelsheim_lanyok_kamaszkent_pesti_hirlap_kepes_melleklet_1942_februar_27.jpg

Képes Vasárnap, 1942. február 27., Forrás: Arcanum, https://adtplus.arcanum.hu

edelsheim_gyulai_maritta_es_ilona_pesti_hirlap_kepes_melleklet_1940.jpg

Edelsheim-Gyulai Maritta és Ilona a Pesti Hírlap Képes Mellékletében, 1940. Forrás: Arcanum, https://adtplus.arcanum.hu

 edelsheim_lanyok_bali_foto_szinhazi_elet_1932-09_p_67.jpg

 edelsheim_lanyok_felesegkent_pesti_hirlap_kepes_melleklet_1940.jpg

A lányok Darányi György és Edelsheim-Gyulai Maritta esküvőjén, 1940.július 21., 11. oldal, Forrás: Arcanum, https://adtplus.arcanum.hu/

 

Edelsheim-Gyulai Lipót második felesége Edelsheim-Gyulai Ella néven írt tudósításokat a Színházi Élet című lapba. Főleg a társasági élet, a budapesti elit báljai érdekelték, a fővárosi forgatagban érezte jól magát. grof_edelsheim-gyulai_lipot_es_lipotne.jpg

 edelsheim-gyulai_lipotne_lovasderbin.jpg

 

Edelsheim-Gyulai Lipótné és leányai egy lovasderbin. Színházi Élet 1934/23. szám, Forrás: Arcanum, https://adtplus.arcanum.hu

 edelsheim_gyulai_ella_es_maritta_film_szinhaz_irodalom_1942.jpgedelsheim-gyulai_ella_1.jpg

Edelsheim-Gyulai Lipótné Grand Prix-t nyert Maybach-Zeppelin autójával. Budapesti Hírlap Képesmelléklete, 1934. május 1. (címlap). Forrás: Arcanum, https://adtplus.arcanum.hu

A négy lány közül Maritta (Myro) Darányi György felesége lett. Alexia (Sya) Tisza Kálmánhoz ment feleségül. Ilona (Ily) Horthy Istvánnal házasodott össze. A lányok közül számunkra a legfontosabb Éva, akiről a cikk későbbi részében írok majd többet.

 edelsheim-gyulai_maritta_eskuvo_pesti_hirlap_kepes_melleklet_1940.jpg

Darányi György és Edelsheim-Gyulai Maritta esküvői fotója, 1940.július 21. 11. oldal, Forrás: Arcanum, https://adtplus.arcanum.hu/

 tisza_kalman_rudnay_alexia-_uj.jpg

Tisza Kálmán és Rudnay Alexia házasságkötése, Színházi Élet 1937/1. szám, 59. oldal, Forrás: Arcanum, https://adtplus.arcanum.hu/

 horthy_istvan_edelsheim_ilona_eskuvo.jpg

Horthy István és Edelsheim-Gyulai Ilona esküvői képe, Színházi Magazin, 1940. május 5., 39. oldal, Forrás: Arcanum, https://adtplus.arcanum.hu

 

Kik laktak Sajóvámoson?

 

Sajóvámoson életvitelszerűen Edelsheim-Gyulai Éva lakott a férjével, gróf Kendeffy Ádámmal. Sajnos kevés adatot lehet találni Edelsheim-Gyula Éváról, főként Edelsheim-Gyulai Ilona emlékirataiból tudhatunk meg róla többet. Gyermekkoráról annyi adat maradt fenn, hogy magántanulóként folytatta tanulmányait a budapesti Szilágyi Erzsébet leánygimnáziumban, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy Pesten kellett vizsgákat tennie, de a tanítást otthon a több nyelven tanító nevelőnők végezték. Teleki Kálmán közlése alapján Éva 2 évet járt a Wiesbadeni « Angol kisaszonyok » bentlakásos iskolájába is, amelyet angol nyelvű emlékirataiban említett meg. Nem ijedt meg a fegyverhasználattól sem, a birtokokon vadászni is járt. 18 éves korában hatalmas bált rendeztek a tiszteletére Budapesten, hogy bevezessék a társasági életbe. Az Edelsheim család Dísz téri házában tartott bálon 300 vendég vett részt, köztük József főherceg is. edelsheim-gyulai_eva_18_evesen.jpgedelsheim_eva_menyasszonykent_szinhazi_elet_1934-12_p52.jpg

Edelsheim-Gyulai Éva menyasszonyi ruhában. Színházi Élet 1934/12, 56. oldal, Forrás: Arcanum, https://adtplus.arcanum.hu/

 

Férje, gróf Kendeffy Ádám 1908. február 3-án született az erdélyi Őraljaboldogfalván (mai nevén: Sântămăria-Orlea). Édesapja gróf malomvizi Kendeffy Gábor, anyja Bánffy Zsuzsanna.  Kendeffy Ádám és Edelsheim Éva 1934. március 3-ai esküvőjüket követően Vámoson kezdték meg közös életüket.  Kendeffy Ádám volt a református egyház főgondnoka.

 adam01.jpg

 Kendeffy Ádám a vámosi kastély nyugati oldal középrész előtti teraszán napozik. Forrás: Kendeffy Mária családi albuma 

 kendeffy_adam_-edelsheim_eva_szinhazi_elet_1933-44_p48.jpg 

Kendeffy Ádám és Edelsheim-Gyulai Éva jegyesfotója. Színházi Élet, 1933/44. szám, 54. oldal, Forrás: Arcanum, https://adtplus.arcanum.hu/

Kendeffy Ádám rajongott a motorkerékpárokért és az autósportért. A korabeli Motorsport magazinok alapján volt motorvezetői jogosítványa és egy BMW autója is. Sun Villiers motorkerékpárjával versenyeket is nyert. Autók iránti szenvedélyében osztozott Puy Zoltán sajóvámosi intéző is, erdélyi és ausztriai autós kalandjaikról több cikk is megjelent. A lenti képen vitéz Puy Zoltán, Kendeffy Ádám és egy szépen feldíszített autó látható, háttérben a sajóvámosi református templommal és a gesztenyefákkal. puy_zoltan_kendeffy_adam_auto.jpg

Puy Zoltán és Kendeffy Ádám, háttérben a református templom. A fotó tulajdonosa Veresné Puy Ildikó

Sajnos nem lehet tudni, hogy ő rajongott-e a zenéért, vagy az apósa, mindenesetre a sajóvámosiak elmondása szerint egyikük nagyon szépen játszott. „Nagymamám mindig azt mondta, hogy a gróf milyen szépen tárogatózott. Az egész falu hallotta. Krasznahorka híres vára című nótát játszotta nyár esténként a kastély teraszán.” meséli Héber Éva.

1937-ben a házaspár szívélyesen fogadta Sajóvámoson a református egyház küldötteit. „A látogatások során tisztelegtünk Kendeffy gróf kastélyában, aki a grófnéval együtt megtisztelte jelenlétével közebédünket is, éjszakára pedig a kíséret tagjainak szíves szállásadó házigazdája volt”. - írja a Sárospataki Református Lapok.

church_visit.jpg

 Forrás: Arcanum, https://adtplus.arcanum.hu/

 

Kendeffy Ádámnak és Edelsheim-Gyulai Évának két gyermeke született: Mária és Péter. A gyermekekre a sajóvámosi idősek közül többen is emlékeznek, a kislányt úgy emlegetik: kontessz, vagy kontesszka. Lányukkal, Kendeffy Máriával volt alkalom többször emailt váltani,  visszaemlékezése alapján 1939-ig itt élték mindennapjaikat.  (A Teleki Kálmán birtokában lévő, 1945-ben kiállított községi bizonyítvány alapján 1941. augusztusáig). Kendeffy Mária szeretettel emlékezett vissza Tatuskára és a vámosi ételekre.

 kendeffy_elek_peter_maria.jpg 

Kendeffy Mária és Péter nagybátyjukkal, Kendeffy Elekkel a sajóvámosi kastély előtt, 1940 körül. Forrás: Teleki Kálmán családi albuma

Lipták Istvánné Váradi Magdolna emlékszik gyermekkorából arra, amikor a kontesszkáék hintóval lejöttek a kastélyból. Ilyenkor mindig kiszaladtak az utcára, hogy lássák őket.

Nagy Lajosné Csiszár Ica néni visszaemlékezései szerint gyermekkorában a szülei felengedték egyszer-kétszer Várady Katicával, Várady József református pap lányával játszani a kastélyba. A kontesszkának több babája is volt, minden lány választhatott magának babát. Ica néni emlékszik, hogy akkor látott életében először afrikai játékbabát, amin kislányként nagyon meglepődött és el sem merte venni. Játék közben a lányok sokat sétálgattak a kertben. Bene bácsi volt a kertész, színpompás virágoskert volt a kastélyban. Bene bácsi sorban megkérdezte a lányokat: ki milyen színű csokrot kér. Mindenki elmondta, milyet szeretne. Amikor Ica nénire került sor, nem tudott dönteni. Azt mondta, mindegyik gyönyörű! Bene bácsi erre az összes színből kötött neki egy szép virágcsokrot.

Pásztorné Fiderák Margit elmondása szerint az édesanyja, Paksi Etel szakácsként dolgozott a kastélyban. Korábban Budapesten dolgozott egy másik családnál, onnét hívták el ide dolgozni. Sajnos édesanyja meséiből nem sok mindenre emlékszik, de amikor az ételekről kérdeztük, eszébe jutott, hogy a kontessz kedvencei a krumplis tészták voltak: a kislány szinte mindig krumplinudlit, a krumpilángost, vagy krumpligombócot kért vacsorára.

kendeffy_adamne_es_maria.jpg

Színházi Magazin, 1940.július 21., 11. oldal, Forrás: Arcanum, https://adtplus.arcanum.hu/

kendeffy_maria_es_hrabovszki_bacsi.jpgForrás: Kendeffy Mária családi albuma

kendeffy_maria_es_varady_katica.jpgForrás: Kendeffy Mária családi albuma

 

Kendeffy Mária visszaemlékezései alapján családjukkal 1941-ben hagyták el a sajóvámosi kastélyt. Sajóvámosról a Somogy megyei Kendeffy birtokra költöztek (Pogányszentpéter, Magasdpuszta, Somogyaszaló), aminek időközben lejárt a bérleti szerződése.  

 kozsegi_bizonyitvany_kendeffy.jpgSajóvámos község igazolása arról, hogy Kendeffy Ádám 1933-1941 között gazdálkodott 1008 holdas sajóvámosi birtokán. Forrás: Teleki Kálmán családi iratai

 

A II. világháborúban

Hogy mi történt a grófi családdal és hová lettek a háború után, ahhoz néhány mondatban muszáj ismertetnünk az előzményeket is. Nem kívánom részletezni a kiugrási kísérlet kudarcához vezető okokat. A részletes eseményeket megtalálják az érdeklődők a történészek könyveiben, írásaiban. Csak néhány részletet emelnék ki – főként Edelsheim-Gyulai Ilona szemszögéből nézve - , hogy megérthessük, miért került Kendeffy Ádám és Edelsheim-Gyulai Éva rövid idő alatt a politikai foglyok börtönébe.

Előzmények

Edelsheim-Gyulai Ilona férjét, Horthy Istvánt 1942. február 19-én kományzóhelyettesnek választotta az országgyűlés. Ilona visszaemlékezései szerint a határainkon belüli politikai ellenfelek és a Harmadik Birodalom sem üdvözölte az utódlást, már csak azért sem, mert férje ekkor már elkezdte keresni a kapcsolatot az ellenséggel, Angliával. horthy_istvanek_repulovel_naszutra_mennek_pesti_hirlap_kepes_melleklet_1940.jpg

 Horthy István és felesége nászútra indulnak. Pesti Hírlap Képes Melléklete, 1940. Forrás: Arcanum, https://adtplus.arcanum.hu

 

1. Angol himnusz a németek előtt?

Horthy Istvánról az a hír járta, hogy Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter Budapestre látogatása idején az Arizona (más források szerint Moulin Rouge) mulatóban szándékosan az angol himnuszt játszatta el a zenészekkel, a német katonák döbbenetére. A nyilasok ennek hírét röpiratban terjesztették, amelyet megírt a londoni Times és az amerikai New York Times is. A legenda úgy tartja, hogy Kertész Mihály magyar származású filmrendezőhöz is eljutott a röpirat tartalma és ennek hatására tehette bele a legendás Marseillaise-jelenetet az 1942-es Casablanca című filmbe, ahol a francia himnusz eléneklésével lázadó Victor Lászlót valójában Horthy Istvánról mintázták. Ezzel az elmélettel néhány évvel ezelőtt találkoztam, bővebben a 444 történelem portálján, Bern Andrea: "Játszd újra, Sam" - Horthy István kormányzóhelyettes és a Casablanca Merseillaise jelenete című írásában olvashatnak róla.

 

A Casablanca híres Marseillaise jelenete

2. Horthy István halála

Horthy István 1942 februárjában meglátogatta feleségét, Ilonát, aki ekkor Kijevben nővérként szolgált. A házaspár beszélgetéseit mindvégig lehallgatták. „A lényeg az, hogy a férjem az alatt a három nap alatt elmondott nekem mindent, amit apjával tudatni akart, s amellett beavatott titkos tervébe is. A fronton tapasztaltak alapján még jobban megerősödött benne az a meggyőződés, hogy a németek elvesztették a háborút, és azt is világosan látta, hogy ő sem a fronton, sem odahaza nem tud az ország helyzetén változtatni. Ezért úgy döntött, hogy hazatérte után elfog menni Angliába, vagy az Egyesült Államokba, és megpróbál ott tenni valamit hazája javára.” - írja Edelsheim-Gyulai Ilona az 1992-ben kiadott, „Horthy István repülőhadnagy tragikus halála” című könyvben.horthy_istvan_es_neje_kijevben_horthy_istvan_halala_konyv.jpg

 Forrás: Ötven éve történt Horthy István repülőhadnagy tragikus halála, Auktor könyvkiadó, Budapest, 1992.

Nem sokkal ezután, 1942. augusztus 20-án Horthy István kisrepülőgépével lezuhan és azonnal szörnyethal. A hivatalos vizsgálat szerint emberi mulasztás és a gép felpáncélozása miatti súlyváltozás okozta a balesetet. Felesége, Ilona és néhány katonatársa nem fogadta el a hivatalos magyarázatot és német szabotázsra gyanakodott, az ezzel kapcsolatos összeesküvés-elméletek pedig a mai napig élnek. Ha valakit részletesebben is érdekelnek ezek a teóriák, Tiboru konteoblogján olvashat bővebben a szabotázs elméletekről.

3. A kiugrási kísérlet

Férje halálát követően Ilona az apósa mellett volt az 1944. október 15-i sikertelen kiugrási kísérletnél is, amikor a rádióba bejátszották Horthy Miklós fegyverszünetet kérő kiáltványát és hadparancsát. „Azon - jószerével egy kézen megszámolható - kiválasztottak közé tartozott a budai Várban, akikben a kormányzó feltétlenül megbízott, ezért fontos feladatot kapott a kiugrási kísérlet előkészítésében. Közreműködött a szeptember végén Moszkvába küldött fegyverszüneti delegációval való titkos rádiókapcsolat fenntartásában, a rejtjelezett szövegek megfejtésében. A roppant kockázat ellenére férfiakat, katonákat is megszégyenítő módon mindig bátran és higgadtan viselkedett, őreá bármikor számítani lehetett. A kormányzó menye a szűk csoport egyik legszilárdabb tagjának bizonyult.”- írja Sipos Péter a História 2000/8. számában. A németek Horthy kikényszerített lemondását követően október 17-én németországi Weilheimbe szállították a családot, ahol védőőrizetben maradtak.

 horthy_istvanne_csaladdal_pesti_hirlap_kepes_melleklet_1942_februar_27.jpg

Horthy István és felesége, Edelsheim-Gyulai Ilona újszülött gyermekükkel, valamint Horthy Miklós kormányzó és neje. Képes Vasárnap, 1942. február 27., Forrás: Arcanum, https://adtplus.arcanum.hu

 

Ilona itt, a védőőrizetben tudja meg egyik testvére (Darányi Györgyné) 1944. december 19-jén kelt levéléből, hogy az oroszok mindkét birtokot, Felsőelefántot és Sajóvámost is kifosztották.

Kendeffyék sopronkőhidai fogsága

A németek elárulását követően, a családi kapcsolat miatt Kendeffy Ádámot és Edelsheim Gyulai Évát Pogányszentpéteren fogták el a nyilasok. Éva ekkor lázas beteg volt, torokgyíkból lábadozott. Azonnal, az éjszaka közepén, a katonák előtt kellett felöltözniük és gyermekeiket magukra hagyva kellett távozniuk. Szitkozódások közepette tették fel őket a vonatra. 36 óra vonatozást követően a házaspárt a sopronkőhidai fegyházba hurcolták. - írja visszaemlékezéseiben Edelsheim-Gyulai Ilona. Ebbe a fegyházba vitték 1944-1945 között az antifasiszta ellenállás politikai foglyait: minisztereket, bírókat, katonákat, újságírókat, papokat, ügyvédeket, nemeseket, színészeket. Itt raboskodott egy ideig Mindszenty József püspök, itt végezték ki Bajcsy-Zsilinszky Endrét és Odescalchi Miklóst. kendeffy_adam_-edelsheim_eva_ilona_eskuvojen_pesti_hirlap_kepes_melleklet_1940.jpgKendeffy Ádám és Edelsheim-Gyulai Éva Edelsheim-Gyulai Ilona és Horthy István esküvőjén 

Almásy Pál: Sopronkőhidai napló címmel írt visszaemlékezései szerint Kendeffy Ádám és felesége 1945. január 27-én került a fegyházba. „Délután öt újabb védőőrizetest jeleztek. Fél hét tájban két nyilas pártszolgálatos kíséretében meg is érkeztek: gróf Kendeffy Ádám és felesége (aki özv. Horthy Istvánné húga), özv. báró Inkey Pálné és fia, István, végül Rohonczy Imre, aki a kormányzóhelyettes parancsőrtisztjének édesapja”. Almásy Pál megemlíti, hogy érkezésükkor a foglyokat hozó katonák a összevesztek a zsákmányon a fegyház raktárában: a haláltáborokba hurcolt zsidók elkobzott ruháiból akartak részesedést maguknak, főként bundákat. Mivel azonban a nyilas testvérek nem teljesítették a kérést, az egyikük mérgében a foglyokat fenyegette: „ő bizony nem csinálná ezt a komédiát, hanem helyben kinyírná az ilyen alakokat”, miközben Kendeffyre mutatott.” A fegyházban a férfiakat és nőket elkülönítve tartották, de időnként beszélgethettek. A hírekhez nem juthattak hozzá, de a kórházba kerülő súlyos betegeknek az orvosok mindig továbbították a külföldi rádiók híreit. „Varvasovszky kitűnő orvos volt és nagyszerű ember (…) reggel az első mindig az volt a gyengélkedőn, hogy elmondta nekem az előző napi rádióhíreket. A „szellemek mondják” - ez jelentette a kórháziak által titokban hallgatott londoni, stb. rádióállomások híreit” - emlékszik Almásy Pál.

Almásy Pál visszaemlékezései alapján a sopronkőhidai foglyok hónapokig vártak bizonytalan sorsukra. Néhányukat a rögtönítélő bíróság azonnali halálbüntetésre ítélte. A „szerencsésebbekkel” hóhér végzett. A „sürgős” esetekben – pl. Odescalchi Miklós kivégzésénél - a hóhérra sem vártak, az önként jelentkező nyilas katonák maguk hajtották végre a halálos ítéleteket. Az oroszok Budapest elfoglalását követően nyugat felé nyomultak, ezért 1945. március 29-én, nagycsütörtök napján a foglyokat erőltetett menetben, gyalogosan terelték Németország felé. A menetoszlop végén SS-katonák figyelték a szökni próbálkozókat. Minden 5-10 km után volt pihenő. Akik nem bírták az iramot, vagy szökést kíséreltek meg, azokat a fák közé vitték és lelőtték, a gyermekeket sem kímélték. A foglyok éheztek, ahogyan a lovak is. Miután az igás állatok napok óta takarmány nélkül erőtlenül vánszorogtak, levágták őket és patakvízben főzték meg a húsukat, amitől a foglyok hamarosan bélhurutosak lettek. Ilyen körülmények között vegyes érzelmekkel – egyesek szinte megkönnyebbüléssel - fogadták a hírt, hogy a magyar foglyok menetoszlopának végállomása a mauthauseni koncentrációs tábor lesz. A szövetségesek előrenyomulásának köszönhetően azonban sosem jutottak el a koncentrációs táborig. Az SS-katonák a foglyokat egy tanyán hagyták, amíg a közeli börtönnel egyeztettek, hogy befogadják-e őket. Egyes SS-katonák ezalatt civilnek öltözve elmenekültek a hegyekben, a foglyok pedig a tanyán lévő rádióból Göbbels utolsó beszédét hallgatva már sejtették, hogy a háborúnak hamarosan vége.

bundesarchiv_bild_192-207_kz_mauthausen_h_ftlinge_bei_der_desinfektion.jpgA mauthauseni koncentrációs tábor. Ide kerültek volna a magyar politikai foglyok is.

Forrás: Bundesarchiv, Bild 192-207 / CC-BY-SA 3.0, CC BY-SA 3.0 DE <https://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/de/deed.en>, via Wikimedia Commons

tomegsirok_foglyok_kossuth_nepe_1945_julius_18.jpg

Ebben a cikkben olvasható az elhurcoltak listája. Kossuth Népe, 1945. június 18. Forrás: Arcanum, https://adtplus.arcanum.hu

 Kendeffy Ádámot és Edelsheim-Gyulai Évát végül 1945. május 11-én egy Grant nevű amerikai százados vitte el az akkor már amerikai védőőrizetben lévő Horthy Istvánnéhoz. A házaspár elmesélte, hogy a Passau melletti Trifternben szabadította fel őket a 3. amerikai hadsereg. Éva elbeszélése alapján az elhurcolt magyarok között a sok viszontagság ellenére is maradt szolidaritás és emberségesség. Egy alkalommal olyan helyen állították meg a menetet, ahol a közelben fogságban lévő magyar honvédek főztek ebédet. Évát a nagy hasonlóság miatt Ilonával összekeverték. „Az egyik fiatal katona felállt, csajkáját telemerítette étellel, s azt odanyújtotta Évának, mondván, hiszen ő tudja, hogy kivel áll szemben. Éva megjegyezte: bizonyára nem ő az, akire gondol. A katona erre közel hajolt hozzá: „Megértem, hogy ön miért nem akarja, hogy kiderüljön, kicsoda, de engem nem tud megtéveszteni. Habár még nagyon fiatal voltam, tisztán emlékszem arra, amikor önnel találkoztam Kijevben. Kérem, el kell fogadnia ezt az ételt”. Éva hálásan megköszönte és szétosztotta.” - írja visszaemlékezéseiben Edelsheim-Gyulai Ilona.

Kendeffy Ádám és Edelsheim-Gyulai Éva 1945. június 6-án jelentik be Ilonának, hogy 8 napon belül visszaviszik őket Magyarországra, s ez egyúttal az ő kívánságuk is, mert meg kell keresniük a gyermekeiket. Ilona szeptember 18-án kap hírt arról, hogy testvére és sógora szerencsésen megérkeztek Magyarországra.

 

Barátság Jávor Pállal

 

javor_pal_1942-ben.jpg

 

Kendeffy Mária úgy emlékszik, a szülei ezen a helyen, a közös fogságuk alatt barátkoztak össze Jávor Pál színésszel, aki zsidó származású felesége és politikai, vallási okokból elhurcolt kollégái melletti kiállásának köszönhetően került a fegyházba. Jávor Pál meghurcolásáról Sztankay Ádám: „Jávor Pál, az első magyar filmsztár pokoljárása” című portréjában olvashatnak bővebben, amely az ORIGO hírportálon jelent meg.

 

 javor_pal.jpgJávor Pál így jellemezte kapcsolatát fogolytársaival: „Ötvennégyen voltunk ott kint, akik együvé tartoztunk, együtt morzsoltuk a napokat, együtt szabadultunk fel és együtt jöttünk haza. Itthon néha összekerülök egyikkel-másikkal. Ülünk egymással szemben, nézzük a földet. Nincs miről beszélni. (…) Mindaz, ami történt és amit együtt éltünk át, összekapcsol bennünket örökre. Tudom, hogy van a városban ötvenhárom ember, aki jár-kel az utcákon, beül a moziba, vendéglőbe, nevet, szomorkodik, bosszankodik, örül, szeret, gyűlöl és ez az ötvenhárom ember hozzám tartozik szorosan, az enyém és az övék vagyok én is. Nem menekülhetünk egymástól de már nem is akarunk menekülni” - Halász Péter: „Cafard!” Jávor interjú Sopronkőhidáról és a közönyről, amelytől nem lehet szabadulni. (Színház, 1945/4. szám. 6. oldal)

A barátság éveken át tartott, a színész egyik novellája, „Az anyasas szíve” is Kendeffy Ádám erdélyi birtokán játszódik, amely a képre kattintva letölthető.javor_pal_az_anyasas_szive.jpg

Élet a háború után

Kendeffy Ádám és Edelsheim-Gyulai Éva a deportálás alatt, 1945-ben a Nemzetgyűlés Politikai Bizottságához írt beadványukban kérelmezték, hogy birtokaik közül egykori lakóhelyüket, a sajóvámosi kastélyt megtarthassák és mentesíthessék az államosítás alól. Leírták a nyilasok általi elhurcolásuk történetét, hogy bíróság előtt halálra ítélték őket, a saját sírjukat is megásatták velük. Megírták, hogy fogságuk alatt többször is elrendelték, majd elhalasztották kivégzésüket, amely az amerikai hadsereg gyors előretörésének köszönhetően maradt el. A háború előtt Pogányszentpéteren, a birtokukon bújtatták a Titó hadseregéből kiváló partizánokat. Iharosberényben „Gyermekotthon” fedőnéven a Nemzetközi Vöröskereszttel együtt hoztak létre és működtettek egy fedő intézményt, ahol az üldözötteket és a politikai foglyokat rejtették el és élelmezték. A levélben leírtak alátámasztásaként megjelölték tanúként barátjukat, Jávor Pált, Pierre Gireaud francia ügyvivőt, Inkey Pétert és más tanúkat. Kérésük nem talált meghallgatásra.kastely_mentesites.jpg

A mentesítési kérelem fedőlapja. Forrás: Teleki Kálmán családi iratai

1946-ban a sajóvámosi kastélyt, a parkját, gazdasági épületeit, gépeit és földjeit államosították, hasonlóképp az őraljaboldogfalvai kastélyt és az erdélyi birtokokat is. A kastély ezt követő sorsa közismert, elbontásának történetét Kis József és Bodnár Tamás „A múlt útjai Sajóvámoson” című kötetben részletesen leírta. Mára nem maradt belőle semmi. Néhány fényképen találkozhatunk még a maradványokkal.

heber_eva_fenykepei_kortvelyesi_bela_es_margit_1.jpg

Héber Éva fényképei. Háttérben a kastély romjai

 samu_balazs_torony_uj.jpg

samu_balazs_1_1.jpg

Az egyik "tubus". Idősebb Samu Balázs fényképei.

 samu_balazs_2_1.jpg

A kastély egyik tornya a másikból fényképezve. Idősebb Samu Balázs fényképe.

 samu_balazs_3_edited_1.jpg

Legelésző juhok a kastély romjain. Idősebb Samu Balázs fényképe.

kardos_jozsefne.jpg 

Kardos Józsefné Tisza Ilona fényképe 

 118267531_377649823225093_6783811373499964278_n.jpg

Magyar Építészeti Múzeum Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztály. Fotótári leltári szám (031.114P)

 

A Műemlékvédelmi Hivatal  nyilvántartása alapján jelenleg Magyarországon 718 védett kastély és 103 vár található. Mintegy 90 látogatható és 51 működik kastélyszállóként.

1956-ban Edelsheim-Gyulai Éva Belgiumba költözött gyermekeivel. Kendeffy Ádám nem tartott velük, a házaspár már korábban elvált. Gyermekeik közül Kendeffy Péter az Egyesült Államokba költözött, jelenleg Floridában él. A másik gyermek, Kendeffy Mária a mai napig Belgiumban él és fényképekkel, emlékeivel is segítette a cikk megjelenését. Veje, Teleki Kálmán további képekkel, dokumentumokkal, helyesbítésekkel egészítette ki cikkünket. Kendeffy Mária unokái pedig a kapcsolatfelvételben működtek közre. Ezúton is hálásan köszönjük az egész családnak, hogy megtiszteltek minket saját emlékeikkel, fotóikkal és engedélyezték közlésüket.

 

Külön köszönetet szeretnénk továbbá mondani az alábbi visszaemlékezőknek, adatgyűjtőknek:

Balogh Miklósné, néhai Dojcsák Józsefné, Hardi Pál, Héber Éva, Kardos Józsefné Tisza Ilona, Komjáthy Lajos, Lipták Istvánné, Lipták Lászlóné, Mikita Andrásné, Nagy Lajosné, Nagyváradi János, Oláh Antalné, Pásztor Józsefné, Pongó Józsefné, id. Samu Balázs, Samu Balázsné, Szász Lajos, Szobota Imre, Várady Gábor, Vékei Béláné, Veresné Puy Ildikó

Forrás:

1. Bodnár Tamás - Kis József - Kiss Lajos: A múlt útjai Sajóvámoson 2019

2. Gróf Edelsheim Gyulai Ilona Horthy István kormányzóhelyettes özvegye: Becsület és kötelesség 1-2
1918-1944, 1945-1998  Európa Könyvkiadó Budapest 2000

3. Várady József: Tiszáninnen református templomai 4. számú pótfüzete Litográfia  Kft Debrecen 1997

4. Mikita András: Lakóhelyem népesedési és foglalkoztatási helyzete 2000

6. Joó Tibor: Pusztuló kastélyok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

7. http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/indexf107.html?option=com_tanelem&id_tanelem=639&tip=0

8. Reggeli Hírlap 1930.07.22. 

9.  Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002) Olajos Csaba: Kastélyok és kúriák Borsod-Abaúj-Zemplon megyében https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Mm_11_Detshy/?query=saj%C3%B3v%C3%A1mos%20kast%C3%A9ly&pg=658&layout=s

10. Kendeffy Ádám életrajzi adatai: Gerő József: A M. Kir. Belügyminiszter által igazolt nemesek 1867-1937 (Budapest, 1938)

11. Horthy Istvánné: Horthy a Gestapó fogságában, História 2000/8. szám, 17-21. oldal

12. Halász Péter: „Cafard!” Jávor interjú Sopronkőhidáról és a közönyről, amelytől nem lehet szabadulni. (Színház, 1945/4. szám. 6. oldal)

13. Almásy Pál: Sopronkőhidai napló. Magvető Kiadó, Budapest, 1984.

14. Ötven éve történt Horthy István repülőhadnagy tragikus halála, Auktor könyvkiadó, Budapest, 1992.

 

 

 

 

 

Szólj hozzá

kastély II. világháború Jávor Pál Horthy István Sajóvámos Sopronkőhida Edelsheim-Gyulai Kendeffy