Idén ünnepeljük az első világháború végének centenáriumát. A 100 éves évforduló alkalmából ideje megemlékeznünk azokról a hősökről, akik Sajóvámosról kerültek a harctérre.

A háború sodrában - interaktív térkép

A veszteséglisták néhány esetben pontosan leírják, hogy a szerencsétlenül járt katonákat milyen betegség miatt kezelik, hol estek hadifogságba, vagy hol temették el őket. Ezek alapján egy térképre helyeztem azokat a pontokat, ahol valamelyik sajóvámosi katona harcolt (piros jelzés), kórházba került (zöld jelzés), hadifogságba esett (kék jelzés), vagy elesett (fekete jelzés). Ezzel a vizuális segítséggel könnyebben megérthetjük, hogy mennyire eltávolodtak otthonuktól helyi hőseink.

Hősi halottak

Sajóvámosi földművesek, erdőkerülők, juhászok, kántor-tanítók fiai vesztek oda a Nagy Háborúban, a legfiatalabbak alig 20 évesen. Volt olyan családapa, aki elesett abban az évben, amikor a fia megszületett; többen is voltak, akik a világháború utolsó hónapjában estek el. A lista nem teljes, nincs itt minden hősi halott neve. Azok névsorát olvashatják itt, akiknek halálhírét a veszteség lajstromokban közölték, vagy eltűnését bírósági holtnak nyilvánítási eljárások során hirdetményként közzétették.

A császári és királyi 34. gyalogezred temetője. Forrás: FORTEPAN / Komlós Péter

Barnóczky Péter, született Szirákon, 1876-ban. Feleségével, Mikita Erzsébettel lakott Sajóvámoson, és itt is dolgozott erdőkerülőként. 1915 áprilisában sorozták be a 10. honvéd gyalogezredbe, majd 1915 júliusában az orosz frontra került. Utolsó levelét családjának 1915 szeptemberében küldte, azóta senki nem hallott róla. A Miskolci Járásbíróság 1924-ben holtnak nyilvánította. Eltűnésekor 39 éves volt.  

Bártfai Imre, született 1896-ban Sajóvámoson. A 34. honvéd gyalogezredbe került, elesett valamikor 1917. augusztus 17. és szeptember 2. között. 21 évet élt.

Béres János, született Sajóvámoson, 1894-ben. A 12. huszárezredhez került, meghalt 1917. január 11-én, 23 évesen.

Csiszár Lajos 1880. február 14-én született Sajóvámoson, Csiszár Lajos és Csapó Zsuzsanna földművesek fiaként. A 66. gyalogezredhez került. Vesegyulladást kapott és 1916. május 23-án a ljubljanai 8. számú kaszárnyakórházban életét vesztette. Az evangélikus temetőben temették el az 1. csoport 1. sor 393. számú sírban (csontjait az 1930-as években átvitték a Zale temetőbe).

Danczinger Simon 1893-ban Sajópálfalán született Danczinger Sándor és Schwartz Katalin fiaként. Sajóvámoson dolgozott földművesként, amikor besorozták. A 6. nehéz tüzérezredből tűnt el 1916-ban, 23 évesen. A Miskolci Királyi Járásbíróság 1928-ban holttá nyilvánította.

Demeter József 1888. április 15-én született Sajóvámoson Demeter József és Csillag Zsuzsanna földművesek fiaként. Sebesüléséről érkeztek hírek 1915. februárjában, ekkor a tizeshonvédek között harcolt, majd később a 34. gyalogezredbe vezényelték, amelynek kötelékében 1915. október 16-31. között, 27 évesen elhunyt.

Dér János 1887. október 24-én született Sajóvámoson. Szülei Dér János és Berentés Julianna földművesek voltak. A 34. gyalogezredben harcolt, hősi halált halt 1916. július 1-15. között.

Gazda János 1878. július 11-én született Sajóvámoson Gazda János és Szabó Borbála fiaként. Neje Molnár Sára, gyermekei Erzsébet és Júlia. 1914-ben vonult be a miskolci 10. népfelkelő gyalogezredbe. Részt vett Przemysl városának ostrománál, onnét vitték el orosz hadifogságba Taskentbe 1917-ben, ahonnét azóta életjelet nem adott. A Miskolci Királyi Járásbíróság 1927-ben holtnak nyilvánította.

Hővizi János 1885. július 28-án született Sajóvámoson Kovács Julianna és Hővizi János gyaloggazda fiaként. A 34. gyalogezredben szolgált. Az 1915 április 13-i veszteség lajstrom közli halálhírét.

Kovács Sándor született 1888. október 6-án Sajóvámoson Kovács János és Farkas Borbála fiaként. 1914-ben vonult be a 10. honvéd gyalogezredbe, 1914 októberében orosz hadifogságba került. Utoljára 1917-ben írt Nizhny Tagilből családjának, ezt követően eltűnt, nem adott életjelet magáról. 1930-ban holttá nyilvánították. Civil foglalkozása: MÁV fékező volt Miskolcon. Nőtlen volt, 26 évesen került hadifogságba.

Lenkey Gyula 1898. október 24-én született Sajóvámoson, apja ifjabb Lenkey Lajos kisbirtokos, anyja Czecz Zsuzsanna. A 34. gyalogezredben szolgált. 1917. márciusban bevonult és kiképzése után az olasz frontra ment, ott  1918. május 30-án hősi halált halt. 20 évet élt.

Magyar katonatemető Olaszországban. Fotó: Bálint Zoltán [CC BY-SA 2.5 (https://creativecommons.org/licenses/by-sa/2.5)], via Wikimedia Commons

Nagy Sándor 1890. július 3-án született Sajóvámoson. Szülei Nagy Gábor és Csorba Lídia földészek. 1915. január 1-jén a 34. gyalogezredhez vonult be. Még azon az éven, május hónapban az orosz fronton eltűnt. A Kárpátokban látták utoljára. A Miskolci Királyi Járásbíróság 1930-ban holttá nyilvánította.

Orosz Imre Sajóvámoson született 1886-ban. A 11. népfölkelő gyalogezredbe vonult be. Hasba lőtték és 1915. május 1-jén életét vesztette.

Ortó Lajos Sajóvámoson született 1895-ben. A 32. tábori vadászzászlóaljba sorozták be. Meghalt 1915. február 5-én.

Petrács József 1892. július 1-jén született Sajóvámoson. Szülei Petrács József és Mózes Erzsébet. A család a Kőkosáron lakott, édesapja cselédként dolgozott. A 34. gyalogezredhez kerül, amely ezred kötelékében 1915. január 11-én életét veszti.

Piszkor József Sajóvámoson született 1884-ben Piszkor József és Juhász Klára fiaként. Neje Buczko Borbála, civil foglalkozása: földműves. A 34. gyalogezredhez kerül. 1915 májusában jelentik betegségét és kezelését Késmárkon, Tolna megyében. A háború utolsó hónapjában, 1918 novemberében látják utoljára, ezt követően a 104. gyalogezredből nyoma veszik. A Miskolci Királyi Járásbíróság 1927-ben holttá nyilvánítja.

Poráczky József 1881-ben született Sajóvámoson. Nős Vaszily Ilonával, gyermektelen. 1914-ben az általános mozgósításkor Kassára, a 34. gyalogezredhez kerül. 1914. szeptemberében az északi harctéren kolerában megbetegedett és azóta felőle hír nem érkezett. Legutolsó tábori lapját szeptember 21-én küldte. A Miskolci Királyi Járásbíróság 1920-ban a család kérésére holttá nyilvánította.

Sipkás Sándor 1885-ben született Sajóvámoson. Szülei Sipkás János és Bredács Borbála, neje Szabó Ilona. 1914. július 28-án vonult hadba Kassára a 34. gyalogezredhez, ahonnan a 7. századdal Szerbiába ment. Utoljára 1914. december 9-én adott életjelet magáról. A Vöröskereszt Egylet értesítése szerint állítólag a nagy visszavonulás alkalmával a szerbiai Valjevonál nyoma veszett. Kisfia, Sándor az eltűnése évében született meg.  A Miskolci Járásbíróság 1919-ben megindította a holttá nyilvánítási eljárást.

Soltész József Boldván született 1873. március 3-án, de Sajóvámoson anyakönyvezték és itt is dolgozott napszámosként. Apja Soltész József, anyja Hornyák Borbála. Felesége Baráth Borbála. A 308. honvéd gyalogezredből 1916. október havában a harctéren eltűnt, orosz hadifogságba esett. A Miskolci Királyi Járásbíróság 1927-ben holttá nyilvánította.

Szendrei Gyula Dezső 1884. február 18-án született Sajóvámoson T. Szendrei József evangélikus református iskolatanító és Csiszár Zsuzsanna fiaként. Szakaszvezető lesz a 20-as SanStammKomp-nál (sajnos nem találtam meg, hogy mit takar a rövidítés). 1917. március 25-én elhunyt.

Tóth József. Civil foglalkozása: béres, született Sajóvámoson, 1880. március 20-án Tóth József és Bodnár Erzsébet földművesek fiaként. A 9. honvéd gyalogezredből orosz harctéren hadifogságba esett és 1918-ban (38 évesen) eltűnt. A Miskolci Királyi Járásbíróság 1930-ban holttá nyilvánította.

Tóth Sámuel szakaszvezető a 10. honvéd gyalogezredben, született Sajóvámoson, 1882. április 11-én Tóth András és Demeter Eszter fiakánt. Elhunyt 1915. május 24-én, 33 évesen.

Varga Dániel 1877. március 28-án született Sajóvámoson Kecskeméti Julianna és Kis Varga Sámuel földész fiaként. A 10. honvéd gyalogezredből orosz hadifogságba esve 1919. május 22-én hősi halált halt. A Miskolci Királyi Járásbíróság 1922-ben holtnak nyilvánította.

Varga Ferenc 1880. október 17-én született Sajóvámoson Varga József cseléd és Nagy Szabó Júlia fiaként. A család a Diós pusztán lakott. A 315. gyalogezredből 1916. augusztus 31-én az orosz harctéren eltűnt. A Miskolci Királyi Járásbíróság 1930-ban holttá nyilvánította.

Veres Lajos Károly 1884-ben született Sajóvámoson Veres M. és Négyessy Julianna fiaként. Felesége Hegedűs Borbála. A 15. huszárezredből 1918. novemberében az olasz harctéren eltűnt. A Miskolci Királyi Járásbíróság 1927-ben holtnak nyilvánította.

Orosz hadifogságba kerültek

Erre a listára azok a katonák kerültek, akiknek hadifogságba kerülését a veszteség lajstromokban közölték, de halálhíréről, vagy további sorsáról nincs információm.

 Hadifoglyok Vlagyivosztokban 1916-ban. Forrás: FORTEPAN / Lőw Miklós

Béres József született Sajóvámoson, 1885-ben. A 34. gyalogezredhez került, orosz hadifogságba esett a mai Üzbegisztán területén található Szamarkand városában (Katty Kurgan, Samarkand).

Friedmann Ábrahám 1886-ban született Sajóvámoson.A 15. honvéd gyalogezred hadnagya volt. 1915-ben megbetegedett és Kassán, a Ferenc József tér 9. szám alatti 1. számú tartalékos katonakórházban kezelték. Az 1917 novemberi veszteséglisták alapján hadifogságba esett Oroszországban (Helyét “Hologriw” megjelöléssel pontosították).

Gazda Lajos 1891. június 6-án született Sajóvámoson Szabó Borbála és Gazda János gyalog gazda  fiaként. A 10. honvéd gyalogezredhez sorozták be. 1917-ben hadifogságba esett.

Jósvai István 1892. április 30-án született Sajóvámoson Jósvai János uradalmi cseléd és Berentés Mária gyermekeként. A 12-es Huszár regimentbe sorozták be. 1915-ben orosz hadifogságba került, Moszkvába vitték.

Kántor János 1890. május 16-án született Sajóvámoson, Kántor András béres és Taliga Borbála fiaként. A 34. gyalogezredbe került. 1915 márciusában orosz hadifogságba esett Szamarkandban, valamint sebesülését jelentették az 1915.06.14-én megjelent Veszteség lajstromban.

Lakatos Gyula 1892. július 6-án született ifjabb Lakatos József és Csiszár Zsuzsanna fiaként Sajóvámoson. A 34. gyalogezredből 1915-ben hadifogságba kerül a Kaszpi-tengeren túli Asgabatba, Oroszországba (ma: Türkmenisztán).

Takács Péter 1893. szeptember 7-én született Sajóvámoson Takács István és Nahaj Anna napszámosok gyermekeként.. A 15. tábori tarackos ezredhez kerül. Hadifogoly lesz az oroszországi Penzában.

Varga Lajos 1892. október 14-én született Sajóvámoson Varga István gyalog gazda és Porcsalmi Zsuzsanna fiaként. A 34. gyalogezredben harcolt. 1915-ben orosz hadifogságba esett.

Zakar (Zachár) József, született Sajóvámoson 1878. január 2-án. Szülei Durda Mária és Zakhár János gyalog gazda. A 20. népfölkelő gyalogdandárban harcolt. Hadifogságba esett a 28. gyűjtő hadikórházban, Vlagyimirben, Oroszországban.

Sebesültek és kitüntetettek

Sebesültet visznek fedezékbe 1915-ben. Fotó: FORTEPAN / Madaras Jenő

Ár Imre vitéz szakaszvezető, civil foglalkozása: földműves, 1885. február 9-én született Sajóvámoson Szomolya Erzsébet és Ár József napszámos fiaként. A 10. honvéd gyalogezredhez került. Kitüntetései: Legénységi I. osztályú ezüst vitézségi érem, II. osztályú ezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt.

Berecz András, született Sajóvámoson, 1889. február 14-én Lakatos Zsuzsanna és ifjabb Berecz Sámuel gyalog gazda fiaként. A 34. honvéd gyalogezredbe került, a sebesüléséről érkezett hír 1916-ban.

Berentés Lajos vitéz, szakaszvezető, civil foglalkozása: földműves. Született 1889. május 23-án Sajóvámoson, Galko Julianna és idős Berentés József földész gyermekeként. A 34. gyalogezredben harcolt, Mozgósításkor az orosz frontra került, megsebesült. Gyógyulását követően 1915 októberében ismét az orosz frontra került, majd 1918 elején az olasz frontra vezényelték és ott ismét megsebesült. Kitüntetései: első osztályi ezüst vitézségi érem, másodosztályú ezüst vitézségi érem, bronz érdemérem, Károly csapatkereszt, Német harcos érdemérem. Neje Hanák Mária, gyermekei: Mária és Erzsébet.

Bíró Gyula született Sajóvámoson, 1889. szeptember 9-én. Apja, Bíró Mátyás dohánykertész volt a Zbuska tanyán, édesanyja Kovács Julianna volt. 1914. július 26-án vonult be a 8. honvéd tábori ágyúsezredbe. Augusztus 18-án kivitték az orosz harctérre, ahonnét 1914. decemberében betegen tért vissza. 1915-ben Érsekújvárra kerül, 1917-ben a román frontra, 1918-ban Olaszországba, Piave-be, és a világháború végéig még a francia hadszíntért is megjárja. Kitüntetései: bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt.

Bodnár János 1882. június 10-én született Sajóvámoson. Apja Bodnár János földműves és Barát Mária voltak. A 3. tábori ágyúsezredben szolgált (Landwehr Feldkanonenegiment Nr. 3). Sebesüléséről érkezett hír 1915 márciusában.

Bodnár József 1887. szeptember 22-én született Sajóvámoson, Bodnár János földműves és Udvari Erzsébet fiaként. A 10. honvéd gyalogzeredbe sorozták be. Az 1914. októberi híradások szerint kézen lőtték, Miskolcon az izraelita kórházban ápolják.

Csiszár Dániel született 1887. április 24-én Sajóvámoson. Szülei Király Borbála és Csiszár Gábor földművesek. A 10. honvéd gyalogezredbe sorozták be. 1914-ben kézen lőtték, a mai Csehország területén lévő Kromeriz városának katonai tartalékkórházában kezelték.

Csiszár István 1881. április 17-én született Sajóvámoson. Szülei ifjabbb Csiszár János és Vladár Erzsébet földművesek. A 31. gyalogezredbe sorozták be. Megbetegedett, a krakkói várkórházban ápolták.

Cziczó József született 1894. április 15-én Sajóvámoson Cziczó József földész és Hővizi Mária gyermekeként. 1914 szeptemberében bevonult a 34. gyalogezredhez és az orosz, majd az olasz fronton harcolt. Az összeomlás a Brenta völgyében érte. Kitüntetés: kétszer kapott II. osztályú ezüst vitézségi érmet, egyszer bronz vitézségi érmet és Károly csapatkeresztet, valamint Német harcos érdemérmet. Neje Gyuricskó Jolán, fia: József.

Gonda László 1885-ben született Sajóvámoson. A 34. gyalogezredben szolgált. Miskolcon lőtt sebbel kezelték.

Halász S Péter  Sajnos csak annyit írnak a lapok, hogy Sajóvámosról származik. A 10. honvéd gyalogezredben szolgált.1915-ben megsebesült.

Hegedűs Gábor 1887-ben (vagy 1885-ben) született Sajóvámoson. Az 1914 októberi veszteséglisták alapján keresztüllőttek a vállán és Kassán gyógykezelték.

Horváth Mihály 1891. október 14-én születetett Sajóvámoson Horváth Eszter vándor cigánynő fiaként. Az 1915. március 29-i híradások szerint az ujját meglőtték, Ungváron kezelték. Az 1918. október-decemberi veszteség lajstrom alapján a fronton újabb sebesülést szerzett, amit az újságok nem részleteznek.

Hunyadi János vitéz t. közvitéz, civil foglalkozása: földműves. Született Sajóvámoson, 1896. június 25-én Visnyai Borbála és Hunyadi János napszámos fiaként. A császári és királyi 34. gyalogezredhez került. Kitüntetései: I. osztályú ezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt.

Járdánházy János 1895. november 5-én született Sajóvámoson ifjabb Járdánházy János és Demeter Erzsébet fiaként. A 34. gyalogezredhez került. 1915 májusi hírek szerint megsebesült.

Juhász János 1885. november 26-án született Sajóvámoson, szülei Lénárt Magdolna és Juhász Mihály cselédek. A 34. gyalogezredbe került, 1915 augusztusi hírek szerint megsebesült.

Kaczvinczki József 1889. április 9-én született Sajóvámoson, anyja Mikita Mária, apja Kaczvinczki Tamás kerülő. A 10. huszárezredbe került. Fejlövést kapott, Krakkóban, a 6. számú várkórházban ápolták.

Kéri (Krakovits) József 1884-ben született Sajóvámoson. Civil foglalkozása: kereskedő Budapesten.  1914-ben vonult be Szarajevóba. 1918. novemberéig végigküzdötte zászlóaljának összes harcát a szerb, olasz és orosz fronton. Őrmesteri rangig jutott. Kitüntetései: II. Osztályú ezüst vitézségi érem, bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Koronás arany érdemkereszt, neje: Salamon Lenke, gyermekei: Ernő, Anna, Erzsébet.

Kertész Andor törzsőrmester 1884-ben született Sajóvámoson, a 34. gyalogezredbe került. Civil foglalkozása: pénügyőri szemlész. 1906-1909 között teljesítette kötelező katonai szolgálatát. Mozgósításkor az orosz frontra vonult, ahol megsebesült. 1915-ben jelentették betegségét, amit Neuhausban kezeltek. 1917-ben mentették fel. Kitüntetései: Károly csapatkereszt. Neje: Kocsándy Paula, gyermekei Endre és Tibor.

Kis János  született 1883-ban Sajóvámoson. Egység: ManschErsAbt Nr.2, 1914-es jelentések szerint bakteriális fertőzés miatt a Bécsi III. Schwarzenbergkaszárnya tartalékos katonai kórházában kezelik.

Kismarton Lajos született 1890 Sajóvámoson. A 34. gyalogezredhez került (8. Komp). 1914-ben Kézen lőtték, Eszéken, katonai kórházban kezelik.

Komáromi Sándor őrmester, gazdálkodó, községi bíró Sajóvámoson. 1888. október 7-én született idősebb Komáromi Sámuel földműves és Jobbágy Eszter fiaként. Mozgósításkor a 34. gyalogezreddel az orosz frontra került, ott harcolt 1917-ig. Ekkor, mint hosszú frontszolgálatost, a káderhez vezényelték. 1918 januárjában mentették fel. Kitüntetései: II. Osztályú ezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Német harcos érdemérem. Neje Szatmári Lídia, gyerekei Erzsébet, Sándor, Bertalan.

Kovács Lajos született 1890-ben Sajóvámoson. Tüzér a 6. tábori tarackos ezredben. Vérhas miatt a Szent László és Gellért kórházakban kezelték Budapesten.

Lakatos Lajos 1878. december 4-én született Sajóvámoson ifjabb Lakatos András és Jobbágy Julianna fiaként. A 10. népfölkelő gyalogezredben lát el közigazgatási feladatokat. Törzsőrmesterként került az orosz frontra 1914-ben. 1914 augusztusában megbetegedett, Miskolcon kezelték. 1915-ben ismét az orosz frontra kerül, ahol áprilisban megsebesül, majd hadifogságba esik. 1918-ban már tiszthelyettesként (offiziersstellvertr.) kerül a 34. gyalogezred kötelékében az olasz frontra, ahol súlyosan megsebesül. Kitüntetései: Kétszer kapta meg az I. osztályú ezüst vitézségi érmet, egyszer a II. Osztályú ezüst vitézségi érmet, kétszer kapott bronz vitézségi érmet, megkapta a Károly csapatkeresztet, kapott Sebesülési érmet, Német harcos érdemérmet, valamint a Német Vörössasrendet. Neje: Lipka Anna.

Lászlófy János vitéz százados Bár a Lászlófy családról a sajóvámosi anyakönyvekben semmilyen bejegyzést nem találtam, a “Vitézek albuma” és a tizeshonvédok alakulattörténete szerint is Sajóvámoson született 1896-ban. (Utólagos helyesbítés: családnevét a m. kir. belügyminiszter 1926. évi 155.738/VIII. számú határozata változtatta meg Lassányról Lászlófyra. Lassány János 1896. május 17-én született Sajóvámoson Lassány József uradalmi erdővéd és Jurek Mária háztartásbeli szülők fiaként. A család Darnya községből került Sajóvámosra.) Önkéntesként vonult hadba 1915-ben. Kiképzése után az orosz frontra került, ahol 1916. augusztusában a Volhyna régióban megsebesült. Felgyógyulását követően részt vett az ezred összes harcában az orosz, román, olasz harctereken a háború végéig. Kitüntetései: I. osztályú ezüst vitézségi érem, bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem.

A vámosiak által leggyakrabban elnyert kitüntetések: Vitézségi ezüst, bronz érem és Károly csapatkereszt.

A képek forrása: Wikimedia Commons. (Ezüst érem: ChristophT, Bronz érem: Powidl CC-BY-SA-3.0 (http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/)] Károly csapatkereszt: Menphrad)

Lenkei Dániel 1883. február 3-án született Sajóvámoson, anyja Kovács Zsuzsanna, apja ifjabb Lenkei József földész. A 34. gyalogezredhez kerül. 1915-ben megsebesül, lábon lövik. Királyhidán ápolják.

Lenkei Lajos 1895. augusztus 21-én született Sajóvámoson, apja ifjabb Lenkey Lajos kisbirtokos, anyja Czecz Zsuzsanna. Civil foglalkozása: gazdálkodó. A 34. gyalogezredben szolgált. 1914-ben bevonult. Kiképzése után a szerb, majd 1915. májusában az olasz frontra került, ahol a tolmeini hídfőnél 1916. júliusában megsebesült és 25% rokkant lett. Kitüntetése: II. Osztályú ezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem. Neje: Varga Erzsébet, gyermekei Erzsébet, Róza és Lajos.

Lipták Sámuel 1886. július 15-én született Lipták Sámuel gyalog gazda és Visnyai Zsuzsanna gyermekeként. A 34. gyalogezredhez került. 1915-ben megsebesült, hátbalőtték és a szlovéniai Ptuj városában ápolták.

Lovas József. Sajóvámoson született 1885-ben. A 10. népfölkelő gyalogezredhez került. 1914-ben kézen lőtték és Miskolcon ápolták.

Luterán János Sajóvámoson született 1890-ben. A 12. huszárezredhez került. Sebesüléséről közöltek hírt 1917-ben.

Majoros József a Sajóvámos melletti Diós pusztán született 1889. július 4-én, ahol szülei, Majoros Ignác és Pogány Borbála juhászként dolgoztak. A 12. huszárezredhez került. 1915-ben a kificamodott válla miatt Miskolcon kezelték.

Merényi János Sajóvámoson született 1894. augusztus 27-én Maczurka János és Izrók Apollónia dohánykertészek fiaként. Nevét az 1930-as években változtatta meg Merényire. Civil foglalkozása: erdőaltiszt Abaújszántón. 1914-es bevonulását követően az orosz frontra került, ahol először 1915. márciusában, majd 1916. januárjában is megsebesült. 1917. áprilisában 25%-os rokkantként bocsátották el. Kitüntetései: II. osztályú ezüst vitézségi érem, Felesége: Likmesz Erzsébet, gyermekei: Erzsébet, Gyula, József.

Nagy Lajos Sajóvámoson született 1894. szeptember 28-án Nagy József és Hővizi Julianna földművesek fiaként. A 34. gyalogezredben szolgált. Betegségéről érkezett jelentés, amelyet Miskolcon, a városi kórházban kezeltek.

Ortó Dániel Sajóvámoson született 1888. június 28-én Lenkei Eszter és Ortó Sámuel gyalog gazda fiaként. A 34. gyalogezredbe vonult be. 1915 áprilisában fejlövést kapott, ami nem bizonyult végzetesnek. 1915 novemberében  a 61. gyalogezredbe áthelyezve újra harcolt és megsebesült.

Ördög Lajos 1885. július 16-án született Sajóvámoson Kolozsvári Eszter és Ördög József cseléd fiaként. A 34. gyalogezredhez kerül. 1915-ben az egyik farpofájába golyó fúródott, a sérülést Sajószentpéteren kezelték.

Pásztor István 1867-ben született Sajóvámoson, a 7. hadtestnél civilként állt alkalmazásban. Csehországban, Kromeriz állami kórházában kezelték megbetegedését 1915-ben.

Poráczky Lajos 1883-ban született Sajóvámoson. A 10. népfelkelő gyalogezredhez került. A lába elfagyott, Marburgban, Németországban gyógykezelték.

Rézműves Viktor született 1896. március 17-én Sajóvámoson. Apja idősebb Lakatos Antal kovács, anyja Rézműves Borbála. A 34. gyalogezredhez került. Megsebesüléséről érkezett hír 1916-ban.

Ronyecz Béla Sajóvámoson született 1889-ben. A 60. gyalogezredhez került. Megsebesült 1915-ben.

Sávoji János vitéz (Sável névről változtatta meg nevét), született Sajóvámoson 1886-ban. Neje Szakács Róza, civil foglalkozása gazdálkodó. 1907-10 között teljesítette a kötelező katonai szolgálatot, a szakaszvezető rangig jutott. Mozgósításkor bevonult és az orosz frontra került. Több ütközetben vett részt és kétszer megsebesült. Kitüntetései: I. osztályú ezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt. Sávoji János vitéznek más érdeme is volt: a sajóvámosi római katolikus templom Lourdes-i barlangja a Sávoji-házaspár megbízásából épült fel.

Simon Mihály 1882-ben született Sajóvámoson. A 34. gyalogezredhez került, szakaszvezető lett. Halántékon lőtték, Kassán kórházban kezelték.

Sipkás András 1885-ben született Sajóvámoson. A 34. gyalogezredhez került. 1915-ben megbetegedett és Miskolcon az izraelita kórházban kezelték.

Takács István 1893-ban született Sajóvámoson. A 34-es gyalogezredhez kerül. 1915 februárjában combon lőtték és Banja Lukában ápolták. 1915 áprilisában orbánc miatt kerül kórházba Szarajevó mellett, Ilidzában.

Tition György József zászlós, született Sajóvámoson 1899. május 4-én Sztolár Anna és Tition Emánuel római katolikus kántor-tanító fiaként. 1918-ban sebesüléséről érkezett hír, ekkor a tizeshonvédek között harcol, korábbi egysége a 12. gyalogezred. A háború után Nagytálya község segédjegyzője lett, vezetéknevét “Titionról” “Pálmaira” változtatta.

Tury Ferenc vitéz százados, 1891-ben született, Nagybányáról származott. A 32. honvéd gyalogezredben harcolt az orosz és a szerb harctéren. Sajóvámoson körjegyző volt és a Hitelszövetkezet elnöke. A neve ismerősen csenghet a vámosiaknak a Tury-tanya és az egykori Tury-híd miatt. Kitüntetései: I. osztályú ezüst vitézségi érem, II. Osztályú ezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Sebesülési érem, Háborús emlékérem.

Varga Sándor 1893. július 9-én született Sajóvámoson Csiszár Borbála és Varga Ferenc gyalog gazda fiaként. A 34. gyalogezredben szolgált. 1915-ben golyót kapott a mellkasába, a csehországi Pilsen (Plzen)  városának tartalékos katonai kórházában ápolták.

Zákány Lajos 1881. augusztus 25-én született Sajóvámoson Zákány Albert földműves és Demeter Julianna fiaként. A 34. gyalogezredhez került. 1915-ben megsebesült.

Zsalutka János, született 1896. december 27-én Sajóvámoson Zsaludka Károly földműves és Oravecz Julianna fiaként. A 34. gyalogezred kötelékében 1916. novemberi híradások szerint megsebesült.

A szikszói Turul-szobor a 34. gyalogezred emlékműve - azé az ezredé, amelyben a legtöbb vámosi katona harcolt. Fotó: FORTEPAN / Gyöngyi

A végére néhány statisztika:

Az ezredek útját, mozgását egyrészt óriási munka lenne feldolgozni, másrészt nagyon szép, hadtörténészek által kidolgozott térképek állnak rendelkezésre az interneten. Ha valaki szeretne tovább kutatni - akár nyomon követni dédapja, nagyapja útját - rengeteg információt talál az alábbi oldalon:

 http://www.magyarezredek.hu/

FORRÁSOK:

Magyar veszteséglisták:

https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/MEVH_Veszteseglista/

Osztrák veszteséglisták:

http://anno.onb.ac.at/cgi-content/anno?aid=vll

Cseh veszteséglisták:

http://www.digitalniknihovna.cz/dsmo/periodical/uuid:6b980390-1630-11df-b3c0-0013d398622b?fulltext=sajovamos

Vitézek albuma: 

http://www.magyarezredek.hu/online-viewer-webapp/onlineviewer/62566#page/1/mode/1up

A császári és királyi magyar 34. gyalogezred története:

http://www.magyarezredek.hu/online-viewer-webapp/onlineviewer/62528#page/1/mode/1up

A császári és királyi 12. huszárezred története:

http://www.magyarezredek.hu/online-viewer-webapp/onlineviewer/12721#page/1/mode/1up

A mormon egyház gyűjteményének sajóvámosi anyakönyvei:

https://www.familysearch.org/

Holttá nyilvánítás: 

Budapesti Közlöny és Budapesti Közlöny hivatalos értesítője 1920-1929

https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/BudapestiKozlony/?decade=1920

Rövidítések, egyéb információk és segédletek:

https://kituntetes.webnode.hu/sapkajelvenyek/

https://en.wikipedia.org/wiki/Austro-Hungarian_Army

http://szlukacs.freeweb.hu/vitezirend/legenysegi/index.html

https://aktakaland.wordpress.com/2016/02/22/az-osztrak-magyar-monarchia-i-vilaghaborus-veszteseglistaja/