A porig rombolt sajóvámosi kastélyról és utolsó lakóiról, Kendeffy Ádámról és Edelsheim-Gyulai Éváról olvashatnak a következő helytörténeti szemelvényünkben.

Három évvel ezelőtt már írtam az 1848-49-es forradalom és szabadságharc sajóvámosi eseményeiről. Március 15-e alkalmából ismét készültem néhány érdekességgel, amelyek a szabadságharc ideje alatt, vagy ahhoz kapcsolódóan történtek. A sajósenyei szomszédaink számára ismerősen csengő Máriássy családról…

Az itt látható üdvözlőlapok nagy része a két világháború közötti évtizedekből származik. Néhány darab viszont még ettől is régebbi, az I. világháború idején íródott. Lássuk, milyen rímekbe szedett üzenetekkel köszöntötték fel egymást a barátok és hogyan próbálták postai úton elcsavarni a sajóvámosi…

A történet megtekintését 18 éven aluliak számára nem ajánlom!

Talán kicsit meglepő a mai cikk címe; azonban a helytörténethez hozzátartozik a régmúlt szakmáinak, gazdasági tevékenységeinek ismerete is. Egy mára már elfeledett megélhetési forrásról írok mai cikkemben, a selyemhernyó tenyésztésről, s egyúttal az egyik kedvelt kirándulóhely, az eperfasor eredeti…

Amikor két és fél évvel ezelőtt megírtam Büttner Lina történetét, megígértem, hogy folyamatosan közzéteszem majd azokat a történeteket, amelyek Sajóvámoson játszódnak. Azóta már többen is kérdezték, nem találtam-e már újabbakat. Nos, többet is találtam, de a cselekmények főleg Büttner Júliához…

Idén ünnepeljük az első világháború végének centenáriumát. A 100 éves évforduló alkalmából ideje megemlékeznünk azokról a hősökről, akik Sajóvámosról kerültek a harctérre.

A határban minden dombnak, medernek, dűlőnévnek története van. Ma ezekből osztok meg néhányat. Régi vámosiak, arnótiak, pálfalusiak, keresztúriak és kelecsényiek mesélnek arról, hogy miket termesztettek, milyen jeles pontokkal jelölték a falu határait és meddig fajultak a határviták a…

A mai bejegyzésben az 1940-es évek filmhíradóiból ágyaztam be két, helytörténeti szempontból érdekes videót. Az egyik filmhíradó 1946-ból származik, sajóvámosi életképeket tartalmaz, a másikon pedig Horthy István és Edelsheim-Gyulai Ilona esküvője tekinthető meg.

Tudták, hogy egyes kutatók szerint a híres halotti beszéd és könyörgés a szomszédos Boldváról származik? Bár eredete a mai napig vitatott, sokan a misekönyvet a Bódva vize melletti bencés apátságnak tulajdonítják, és a nyelvjárást is boldvainak vélik. „Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isȧ,…