2016. okt 30.

A SAJÓVÁMOSI BOSZORKÁNYPEREK

írta: dr. Milus Katalin
A SAJÓVÁMOSI BOSZORKÁNYPEREK

...avagy Vámos környéki X-akták 2. rész

Miután elolvastam két boszorkányperünk jegyzőkönyvét, sokáig gondolkoztam azon, hogy megírjam-e a történteket. A vallomások ugyanis mai szemmel érthetetlenek, felkavaróak. 1709-ben Tóthné Karasznai Zsuzsanna és Tóthné Nagy Borbála ellen boszorkányper indult. A tanúvallomások alapján egyszerű irigység miatt kezdődött a szóbeszéd, de gyanús viselkedésük miatt a boszorkányság vádjáig jutottak a pletykák. A híres salemi boszorkányperekhez hasonlóan nem állt meg egy pernél a panaszáradat. A tanúk egymásra is tettek terhelő vallomásokat. Előkerültek több évre visszamenőleg a gyanús esetek, a régi sérelmek, míg végül a két eredeti vádlott mellett további négy asszonyt – köztük a falu bírájának feleségét is – állítottak boszorkányság miatt bíróság elé.

A vádlottak padján: Tóth Jánosné Karasznai Zsuzsanna (vagy másképp: Krasznai Zsuzsanna), Tóth Istvánné Nagy Borbála, Szabó Miklósné Vadászi Kata, Kalos Pálné (vagy másképp: Kakas Pálné, bíróné), Lovász Mátyásné, Ivocs Péterné. A perben néhol a férjezett, néhol a leánykori neveket említik. Én az egyértelműség kedvéért a vastagon kiemelt neveket fogom használni. Figyelem! A tanúvallomásokban trágár kifejezések is elhangzanak.

Vallya meg igaz és idvezülendő hiti után a Tanú kikhez minemü ördöghseget, boszorkányságot (…) látott nyilván és hallott, ki fejte a tavalyi (…) borjut, kik szedtek az harmatot (…) s minemü boszorkányságokat, kik cselekedtenek Vamosson

A tiltott Szent György-napi mágia: harmatgyűjtés

Vámoson április 24-e különösen babonás, boszorkányokhoz kapcsolódó napnak számíthatott, ugyanis a falu elrendelte, hogy tilos Szent György nap előtt egy héttel, s utána is egy héttel gyökeret ásni, vagy füvet szedni. Karasznai Zsuzsanna ezen a jeles napon a tiltás ellenére harmatot szedett, pont azon a nyomon, ahol a tehenek járnak ki a mezőn. Amikor számon kérték, hogy miért szedi, azt válaszolta, hogy ótvaros gyermekek gyógyítására jó. Olykor egy „Eöcsi” becenevű fiatal leánykával is látták, ahogy ruhát teregettek a fűre, majd a felszívott harmatot egy csuporba csavarták ki. Előfordult, hogy más kertjében is megjelentek gyűjtögetni. A tiltást az elöljárók komolyan vették. Több tanú is állítja, hogy Krasznai Zsuzsannának a „Falu Székin baja is volt belőle”.

Két nőt látott egy lepedővel Dellei Mihály 45 éves nemes két fia is, akik Demeter János fiaival együtt dolgoztak a szőlőben. A fiúk messze voltak, az asszonyokat nem ismerhették fel, apjuk azonban Deme János kíséretében elindult az erdőbe, mert füstöt látott. A tűznél a szikszói kovács dolgozott, aki elmondta, hogy öreg kora ellenére „ő még sosem látott olyat, amit a két vámosi asszony cselekedett most a mezőben”. A két nő oda is ment hozzá, ő pedig megkérdezte, kicsodák. A nők azt mondták, a vámosi pincékhez mennek. A kovács hiába kérdezte, a nevüket nem árulták el.

girl-1510324_1920.jpg

A köddé vált asszonyok

Egy alkalommal a falu jegyzője, Komáromi György egy szekér szénával megrakva indult útnak. A bakon vele ült Demeter Márton (40) is. A szekér valamiért sokkal nehezebb volt, mint amilyennek lennie kellett. Nem bírták a lovak húzni. Először a prédikátor házánál borult fel, majd később Demeter János háza előtt dőlt egy trágyacsomóba. Amikor kiértek a mezőre, a semmiből előkerült Nagy Boris, Karasznai Zsuzsanna és egy Bulyuk nevű koldus felesége (megj: lehetséges, hogy ez a személy azonos Sánta Annókkal). Demeter Márton egyiket sem találta el a villával, pedig próbálkozott vele. Végül a nők is, a jegyző is felültek a szekérre és elindultak hazafelé. Amikor út közben hátranéztek, mind a háromnak nyoma veszett. „Hova lőnek a boszorkányok?” Nem tudhatták.

old-wagon-844138_1920.jpg

 

Hasonló történetet mesélt Szentiványi Miklósné Király Kata (40), aki egy csapat libát látott meg hirtelen, amikor a szőlőben dolgoztak. Ugyanolyan váratlanul eléjük került Karasznai Zsuzsanna is, akitől megijedtek. Isten bocsás, hol vetted magadat, hiszen senkit nem láttunk soholis”. Karasznai Zsuzsanna azt válaszolta, hogy a ludakat kergeti, majd a ludakkal együtt újra eltűnt.  Török Istvánné Ivocs Zsuzsanna (36) ötöd napi gyermekágyasként otthon feküdt. A teheneket télen a házban tartották, a pitvarban. Amikor ki akart menni az udvarra, hogy dolgát végezze, meglátta a tehenek közt Karasznai Zsuzsannát, aki valahogy bejutott a zárt házba. Amikor rákérdezett, hogy mit keres itt, azt felelte, a borját keresi. A nő felháborodott, mondván, minek etetné ő télen a saját szénájával más borját. Erre Krasznai Zsuzsanna kiment a házból, annak ellenére, hogy a tanú végig fogta a kilincset és nem nyitott ajtót.

A gyanús tehén esete

Alig kezdődött el Karasznai Zsuzsanna és Nagy Borbála boszorkánypere, máris zúdultak a vádak egy harmadik asszonyra, Ivocs Péternére. A vádlottnak olyan tehene volt, aminek még nem lett volna szabad tejet adnia, mégis akkora tőgye volt, hogy alig bírt menni. Volt, aki saját szemével is látta, hogy a tavalyi, borjatlan üsző tejet ad. Sőt, annyi vaja volt a boszorkánynak, hogy már azt híresztelték: a trágyából is vajat köpül. A csoda tehénre többeknek is fájt a foga, de nem engedhették meg maguknak, hogy megvásárolják. Végül, akinek sikerült megvennie, annál ellette meg az első borjút, de utána még annyi tejet sem tudott kifejni belőle, hogy az árát visszahozza. Ivocs Péterné így került boszorkányság vádjával a vádlottak közé.

Demeter Sára megkínzása

A tanúk egy része Diószeghi Tamásné Demeter Sára (30) elmondására alapozza tanúvallomását, akit állítása szerint többször is megkínoztak a boszorkányok. Kígyó üldözte, amikor az erdőben Szent György fokhagymát ásott a férjének és magának. Megjelentek a boszorkányok egy férfi, Teleky Péter képében Szent György éjszakáján is. Kinyitották az ajtót, szólítgatták Sárát, hogy keljen fel, egyen körtét. Beleharapott egybe, de majdnem kitört a foga, olyan volt, mint a kő. Nem akart többet venni, de a „sánta asszony” kényszerítette: „Egyél, kurva!” és pofon csapta. Még kettőt kivett, de azok is olyan kemények voltak, hogy az ablak összetört, amikor nekivágta. Ezután kicsalták az udvarra, ahol meg volt terítve az asztal. Ott a boszorkányok – akik között Ivocs Péterné, Karasznai Zsuzsanna, Sánta Annók és Kalos Pálné volt ott – kakasszóig, hajnalig gyötörték és táncoltatták. Egyedül a főbíró felesége, Kalos Pálné kérte őket, hogy ne öljék meg. Ekkor a falhoz vágták és otthagyták. Karasznai Zsuzsanna még egyszer utána ment, ki akarta tolni a szemét, mondván, Vadász Kata küldte, hogy ölje meg. Pünkösd szombatjától Demeter Sára a férjével együtt átköltözött Szilvási Györgyné Tóth Eörzsik házába, mert nem mertek már otthon lakni. Egy este ott is rájuk törtek, „majd ki hánták az ajtót a sarkából”. Diószeghi zavarta ki őket a házból. Szilvási Györgyné ezalatt nem aludt ugyan, de nem tudott megmozdulni, amíg el nem mentek. Állítása szerint a boszorkányok fojtogatták, amiért Sárát befogadta magához.

A feltámasztott és megzavarodott állatok

Egy cselédlány úgy vallott, hogy gazdája, Karasznai Zsuzsanna életre keltett egy negyednapja halott macskát. A kimerevedett állatot a cselédnek kellett kivinni a meleg trágyadombra, ahonnan csodák-csodájára negyedik napra felkelt és bement a házba. Demeter Mártonnak Ivocs Péterné megígérte, hogy harmadnapra nagy bánata lesz. Meg is betegedett az ökre, ami öt hétig szenvedett emésztési gondokkal, hiába hívott 7-8 szakembert, hogy gyógykezelje. Az állat elpusztult. Amikor az egyik boszorkány a tehenek előtt vonult be a faluba, megkérdezte viccesen, hogy ’téged meg ki tett a falu bírájává?’ Erre harmadnapra ismét felfordult egy ökre, négy lába az égnek állt. Ekkor már János nevű szolgájának anyját, egy másik boszorkányt, Nagy Borist hívta segítségül, aki két óra alatt meggyógyította az ökröt.

ata-57519_1920.jpg

A vámosi asszonyok esete a harapós kígyóval

Ebben az időszakban egy rejtélyes kígyó is kóstolgatta a férjes asszonyokat. Demeter Sárának az otthonában a „csecsit kiharapta” egy kígyó, amit sikerült kizavarnia az utcára. Ugyanaz a kígyó egy patak partján újra megkísértette. Ő azonban hiába ébresztgette alvó férjét, hogy megvédje tőle, nem ébredt fel. Amikor a kígyó után dobta a fejszéjét, az átváltozott Nagy Borissá. Hasonlóan járt a bíróné is. Kalos Pálné elküldte a templomba a szolgálóit, majd fejfájásra hivatkozva otthon maradt és lepihent. Ekkor belopózott hozzá egy kígyó, ami megharapdálta szeméremtestét és a combjait. A bíróné mindenkinek mutogattata a sebeit, arra panaszkodva, hogy a kígyó elmenekült, de a képében Ivocs Péternét vélte felfedezni.

adam-1452078_1920.jpg

A bíróné hamarosan maga is a vádlottak padjára került. Egyrészt Demeter Sára is azt vallotta, hogy a boszorkányok között látta, másrészt a saját maga által elmondottakat használták fel ellene a perben. Egyszer ugyanis részegen jött haza a férje a kocsmából és lefeküdt a méhesben. Az asszony számonkérésére, hogy merre járt, azt felelte, hogy a kerten keresztül-kasul hordozták a boszorkányok. Majd tovább csipkelődtek: „Hordoztak hogj a bor tollya ki a lelkedet”, mire a férj visszavágott: „Halgas mert te is ollyan boszorkány vagj”.  A veszekedés után a bíróné úgy döntött, hogy inkább máshol alszik, ezért bekéredzkedett az egyik szomszédjához éjszakára, a szomszéd pedig annak rendje, s módja szerint előadta a perben, hogy a bíró szerint a felesége boszorkány.

Az utolsó kézfogás

A népi hiedelmek szerint a boszorkány a halálos ágyán adja át a tudását annak, aki megfogja a kezét. Ezért eshetett meg, hogy a haldokló Deme Jánosnénak, aki vérszopó hírében állt, senki nem fogta meg a kezét. Az asszony már meg volt merevedve, mégsem szállt el belőle a lélek. Mikor már órák óta vívta haláltusáját, hívták Karasznai Zsuzsannát, aki elmondta, hogy Isten addig nem engedi be őt a mennyországba, amíg meg nem bocsát neki és kezet nem fog vele. Ezért kivették Deme Jánosné meredt kezét a teste alól és beletették Karasznai Zsuzsanna kezébe. Azon nyomban elszállt belőle a lélek és meghalhatott.

Fekete mágia, szeánszok, halottak feléneklése

A vallomásokban a fentieknél sokkal súlyosabb vádak is előkerültek. Bartha János (24) kondás például azt állította, hogy miközben Bende György disznóit őrizte az arnóti templom mellett, az éjszaka közepén arra ébredt, hogy asszonyok sokasága veszi körül. Először csalogatták, hogy mutassa meg nekik az utat Sucza (megj: talán Zsolca?) felé. Nem merte magára hagyni a disznókat, ezért nem vállalta. Ekkor körbefogták és bevezették a templomba, ahol lepedőn egy halott ember feküdt. Kérték, hogy segítsen nekik felénekelni a halottat, ő azonban ehelyett elkezdett Istenhez fohászkodni. Erre a nők elvitték a halottat és elmentek. A lepedőt nem merte elhozni, mert félt, hogy utána mennek. Az egyik nőt Nagy Borisnak vélte. Ivocs Zsuzsanna (36) azt állította, hogy Ivocs Péterné egy mozsárt kért tőle kölcsön, ő viszont nem merte odaadni, az édesapja nem engedte. Méghozzá azért nem, mert Ivocs Péterné juhásza elmondta, hogy asszonya egy akasztott halott embert hozatott, amit elégetett otthon és annak a maradványait kellett volna mozsárban összetörni. Amikor átment hozzájuk, látta is egy füstös edényben a megégetett ember testét, ami olyan volt, mint a vas salakja. Szabó Kata (30) is hallotta, hogy Ivocsné egy juhászát elküldette Kassára „holt Ember testeért”, de hogy miért, azt nem tudja.

scary-666620_1280.jpg

Kígyók, átkok, lóvátétel

Amikor Tóth János és felesége, Karasznai Zsuzsanna Vámosra költözött, a Lenkey család fogadta be őket. A 28 éves Lenkey István tanúvallomásából kiderül, hogy Karasznai Zsuzsanna kígyót tekert egy hársfára és a házuk teteje alá szegezte. A tanú bátyja elment hozzá fúrót kérni, a boszorkány pedig tüzet, égő parazsat dobott utána és közben csak nevetett. A tanú bátyja utána hetekig beteg volt, ezért ők is a boszorkányra gyanakodtak.

A kígyókhoz egyébként is ragaszkodott Karasznai Zsuzsanna. Az elpusztult kígyókat összeszedte, még sosem használt csuporba tette és tiszta rongyot takart rá. Ezután megfőzte, majd úgy kenegette velük a testét, mintha csak rongyok lennének. Azt mondta: a kígyó szinte borzolja a csontjait. Nem csak magát, más köszvényeseket is gyógyított vele.

Ivány Tamás nevű szolgáját többször is lóvá tette, arany kantárt akasztott a nyakába és hetente többször nyargalódzott rajta. Korbáccsal irányította és el kellett vinnie a hátán oda, ahová szerette volna, majd lekötve várakoztatta többedmagával. Ennek a híre messzire eljutott. Szuhai János (36), a község vámosának elmondása szerint Rimaszombatról ide érkező debreceni kereskedők is kérdezgették, miféle asszony ez a Karasznai Zsuzsanna, aki meglovagolja a szolgáját.

A vámosi boszorkányok egyre gyakrabban kerültek elő a beszélgetéseknél. Ilyenkor el-elhangzott a szolgák részéről, hogy milyen sütnivaló boszorkány a gazdájuk, de a boldvai malomban is beszédtéma volt ez a néhány asszony. Ott hallotta Berzi Márton (30) vámosi nemes Ivocs Péterné vejétől, hogy az anyósa egy vén ördög, Isten őt úgy segítse, ha arra kerülne sor, maga vinne rá egy szekér fát, mint az anyja égetésére (!)

Előkerült még sok-sok vádaskodás. Minden vádlott megkapta a magáét. Többen láttak boszorkány jelképeket a házakon (például törött villát az ajtó szulákján, zászlót a kapukon). Egy tanú azt állította, hogy a nősülésre is a boszorkányok kényszerítették rá. Volt, akinek az anyatejét veszejtették el, volt, akinek a bokáját ficamították ki, vagy a tésztáját rontották meg. Fazekak estek le és törtek össze hirtelen, macskák jelentek meg a házban és gurították szét a sajtárak abroncsait. Az egyik tanúnál a tűz sosem tudott kialudni, akkor is feléledt, amikor téglákkal fedték be. Egyszer alig tudták visszahúzni a kisgyermeket, aki kis híján a tűzbe vetette magát. Volt, akinek a disznói betegedtek meg, de akadt olyan tanú is, aki a 4 évvel ezelőtt elveszett dinnyéjéért is a boszorkányokat okolta.

A tanúvallomások

Az első perben több, mint 40 tanúvallomás született. A két perben összesen 67-en tanúskodtak, de akadt olyan is, aki nem terhelő vallomást tett, hanem kiállt gyermekkori ismerőse mellett, illetve azt nyilatkozata, semmiről sem tud. Ivocs Péterné Szikszóról származott, onnét is érkeztek tanúk a perbe. Ha valaki szeretné megnézni, hogy valamelyik felmenője tett-e vallomást, itt láthatja a perben szereplő személyek listáját:

  • Bakó Györgyné Deme Kata
  • Bálint Kata
  • Balog Simonné Gelicze Kata
  • Bartha János
  • Berzi Márton
  • Csibi Andrásné Lökös Boris
  • Debreczenyi György
  • Delei Mihályné Mogyoross Dorko
  • Dellei Mihály
  • Demeter András
  • Demeter Balázsné Halász Jutka
  • Demeter Istvánné Lökös Kata
  • Demeter Istvánné Takács Kata
  • Demeter János
  • Demeter Jánosné Gazda Judith
  • Demeter Márton
  • Demeter Miklós
  • Demeter Miklósné Tömpe Eörsik
  • Diószegi (Tamás)
  • Diószegi Mártonné Lenkei Zsuzska
  • Diószeginé Demeter Sára
  • Eoreg János
  • Habok Gergelyné Lenkey Panna
  • Harmath Ferencz
  • Ivány Tamás
  • Járdánházi János
  • Járdánházi Mihály
  • Juhász János
  • Kapossi Istvánné Nagj Eörsik
  • Kapossi Mihályné Demjén Eörsik
  • Kecskeméthi István
  • Kimari (?) Györgyné Kovács Kata
  • Király Mária
  • Kovács Mártonné Nyilas Anna
  • Lenkei Miklósné Erdélyi Eörsik
  • Lenkey István
  • Lökös Gáspárné Bátori Jutka
  • Miklós Vajdáné Kis Mária
  • Nagy Catharina
  • Nagy István
  • Nagy Jánosné Ungvári Mako Örsik
  • Nagy Mihály
  • Németh Jánosné Varga Eörsik
  • Okos Jutka
  • Oláh János
  • Oláh Jánosné Lenkey Kata
  • Pap Andorné Kardos Panna
  • Pap Jánosné Komáromi Dorka
  • Por Ferenc
  • Sadányi Jakabné Dienes Örsik
  • Sós György
  • Szabó Györgyné Demeter Örsik
  • Szabó Jánosné Filepp Kata
  • Szabó Kata (Juhász András özvegye)
  • Szabó Mártonné Csiko Eörsik
  • Szalai Mihály
  • Szentiványi Miklósné Király Kata
  • Szilvási Györgyné Toth Eörsik
  • Szuhai János
  • Szuhai Jánosné Kenyeres Eörsik
  • Tar Ferenczné Demeter Eörsik
  • Tato Miklósné Nagy Eörsik
  • Török Istvánné Ivocs Zsuzsanna
  • Turoczi Istvánné Derekas Kata
  • Váradi Simonné Jósvai Zsuzska
  • Varga Mátyásné Katona Boris

Karasznai Zsuzsannát, Nagy Borbálát, - és ha jól vettem ki a latin nyelvű ítéletből, akkor a démonok kiűzése érdekében Ivocs Péternét és Lovász Mátyásnét is -  hóhér általi kínzásokra, valamint máglya általi halálra ítélte a bíróság.

Arra nézve kívánnya Magistratus Uram eő kglme Fiscussa, hogy a meg nevezet személlyek, mint afféle ördögi mesterségekben foglalatoskodó boszorkányok (…) másoknak rettentő példájára hóhér által megégettessék (…) complex társaiknak ki vallására nézve hóhér által meg kinoztassanak a bé vött szokás és rend tartás szerint. Anno 1709 die 5. Junii in Possessione Sajó Vámos – szól az ítélet Karasznai Zsuzsanna és Nagy Borbála perében.

Milyen helyek köthetők ma a perhez?

Az égetés helye ismeretlen, néhány helyszínt azonban fel lehet ismerni a vallomások alapján. A Dellei és Demeter családoknak az 1750-es évekig egymás szomszédságában volt szőlőjük a Derékhegyen, a Frank-tetőn. A boszorkány-járta erdő tehát a Frankhegyi kilátónál lehet, ez magyarázná a szikszói kovács szénégetőjét is a közelben. Ha valaki hisz a babonákban és szeret borzongani, annak Szent György napon a kilátóhoz kell mennie és bevetni magát az erdő mélyére, hátha megjelennek neki a vámosi boszorkányok.

Az arnóti templom, ahol a boszorkányok a halottat fel akarták énekelni, már nem létezik. Arnót község honlapja alapján a régi evangélikus templomot a törökök elpusztították, ahelyett 1721-ben egy új fatemplomot építettek.

A per utóélete

A vaskos, három kötetes boszorkányperes könyvet, amely a vámosi eseteket is tartalmazza, gyakran forgatják jogászok, szociológusok, néprajzosok. Az Ethnographia több számában is említik Sajóvámost a boszorkányperekkel kapcsolatban – pl. az álmában asszonyokkal körülvett kondás esete, vagy a pitvarban alvó tehenek miatt. A perben megjelenő lóvátétel is érdekesség, mivel ősi magyar (honfoglaláskori) hitvilágunk része, és itt még 1709-ben a köztudatban jelen volt.

Akit ennél tüzetesebben is érdekel a téma, vagy szeretné tudományos igényességgel, esetleg szakdolgozat keretében feldolgozni az eseteket, a cikk alján megtalálja a forrásjegyzéket. Felhívnám arra is a figyelmet, hogy a Miskolci Egyetem bármely karának hallgatója látogathatja a jogi kar boszorkányperes különóráját, Dr. Koncz Ibolya Katalin tanszékvezető asszony iránymutatásai mellett.

 

FORRÁSOK:

SCHRAM Ferenc: Magyarországi boszorkányperek 1529-1768. I. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970. 57.: Nagy Borbála és Karasznai Zsuzsanna boszorkánypere, valamint 58.: Ivocs Péterné, Kalos Pálné, Szabó Miklósné és Lovász Mátyásné elleni boszorkányper. pp. 145-158.

SCHRAM Ferenc: Magyarországi boszorkányperek 1529-1768. III. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. Boszorkányok, boszorkányság Magyarországon. pp. 13-112.

A Demeter és Dellei családok birtoklevelei: Magyar Nemzeti Levéltár, P.421 A Keglevich-család kistapolcsányi levéltára, 25. Cs.III. Uradalmi iratok

Az arnóti templommal kapcsolatos információk: http://www.arnot.hu

Szólj hozzá

mitológia boszorkányok X-akták Sajóvámos boszorkányperek Frank-hegy Szikszó