AZ 1487-ES SZENT KATALIN PECSÉT
A középkori városi pecsétek közül Sajóvámosé is fennmaradt. Ezen a középkori pecsétnyomón kívül még számos lenyomatot használt a község – ezek ott sorakoznak azon a több ezer oklevélen, írásos dokumentumon, amelyek Sajóvámosról fennmaradtak – ám az 1487-es Szent Katalin pecsét több okból is különleges.
A Mátyás király uralkodása idejére visszavezethető „Vámosi Peczét”-re az 1860-as Magyar Akadémiai Értesítő I. kötet 1. számában találtam rá, amelyet a Google digitalizált és tett elérhetővé – én pedig véletlenül belefutottam. Szalay Ágoston a székfoglaló értékezését – a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként először kiadott tanulmányát - a saját magángyűjteményében található pecsétnyomókról írta. A gyűjtemény második legrégebbi pecsétjén a „Vámosi Peczét 1487” felirat szerepel. Idézet a tanulmányból:
Abafi pecsétje után, következik régiségre nézve, Sajó-Vámos városának pecsétje 1487-ől ; felírása ezen pecsétnek, mely a rézre metszettek közt I. számmal jelöltetett meg, s mely miután a rézmetszet nem egészen hiv, a könyomatu táblán 5. szám alatt újra van lerajzolva, következö : VÁMOSI * PECZET * 1487.
A pecsét ábráját szerencsére közzé is tette, íme a pontosabb másolat:
Az ábra ugyan mai szemmel elnagyoltnak, kidolgozatlannak tűnik, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a készítésekor csak 1487-et írunk, azt az évet, amelyben Amerikát fel sem fedezték.
Mitől különleges a pecsét?
A korán kívül a pecsét különlegessége, hogy magyar nyelvű a felirata, ráadásul a magyar nyelven készített városi pecsétnyomók közül az elsők között lehetett. A korábbiak ugyanis latin nyelvűek voltak.
Az első magyar-arab nyelvkönyv megalkotója, Lugossy József nyelvész is említést tesz a vámosi pecsétről. Lugossy József a legnagyobb csodálattal méltatta azt, hogy a „nép” az idegen nyelvet elutasítva ragaszkodik a magyar nyelvű dokumentumokhoz, nyomatokhoz.
A következő idézetet „Lugossy József: Két magyar köriratú pecsét 1500-ik évből, két fametszettel” című, az 1855-os Magyar Történelmi Tárban megjelent értekezéséből ollóztam ki, amely a Google digitalizálásának hála – egyenesen az Amerikai Földrajzi Társaság Könyvtárából – felkerült az internetre és ha valakit bővebben érdekel, teljes terjedelmében itt el is olvashatja.
(…) a' községi élet és magán viszonyok' tere nálunk is mindkettőre nézve örvendetes kivételt tanusít, 's a' latinságában megkövült diplomatia mellett ott áll a' nép a' maga természetes jogának, az anyanyelv' irásbeli használatának gyakorlatba léptetésével.
's hogy mar a'catastroph előtti időkben a'szentpéteriek' borkiárulási végzése (1403), Véér' menedéke (1423.) vagy a' vámosiak' pecséte (1483) nem első sem egyetlen tünemények nemökben, hanem egész sereg elenyészett pályatárs' fenmaradt képviselői, arról mai nap a' magyar történet és irodalom' figyelmes barátja többe nem kételkedik.
Es ime ezen népi elem' egészséges szelleme volt az, melly bánjainkat, a' törökkel örök harczban, vitézlo népeikkel mint vezérek, birák, örök patriarchalis érülközésben állókat magyar köriratu pecsétjeik' készíttetésére sugallotta, hogy lehessen magyar sphragisticánknak zászlós uraktól is legalább egy nemzeti emléket fölmutatnia azon korból, mellyböl magyar köriratu pecsétnyomók és nyomatok községektol és magánosoktól is kevés számban maradtak fenn, mert a' gondatlanság illy mulékony erejü tárgyakat kevésbé örzött meg.
A másik különlegessége a magyar nyelven kívül maga az ábrája, annak segítségével ugyanis egy újabb történelmi adatra következtethetünk.
Mit is láthatunk a pecséten?
Az ábrán Szalay Ágoston leírása alapján az egyik szent látható, mégpedig Alexandriai Szent Katalin:
„a pecsét közepén szent Katalint látni állva, balkezében ágat tartva, mellette jobbrúl a fél kerék, balról a kigyó.”
Alexandriai Szent Katalin - Juan Correa (ca.1645 - 1716) mexikói festő alkotása
A fél kerék valóban Alexandriai Szent Katalin jelképe, ahogy az ostor, a kard, a könyv, a menyasszonyi fátyol és a korona is. A kígyó azonban nem tartozik a jelképei közé, tehát rejtély, hogy miért került a nyomatra. Alexandriai Szent Katalin vértanú volt, akit a császár az 50 legnagyobb tudósa segítségével sem tudott meggyőzni, hogy tagadja meg a katolikus hitet, sőt, ő térítette meg a tudósokat, valamint a császár feleségét és az őt kísérő katonákat is a keresztény hitre. A császár dühében késekkel felszerelt kerékbe akarta törni Katalint, azonban a kerék összetört és a katonák halálát okozta. A félbetört kerék ezért jelenik meg a legtöbb Katalin-ábrázoláson. „Mivel a hit igazságát oly hatásosan védte, a teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett. A párizsi Sorbonne egyetem pecsétjébe is őt vésették. Ebből következően a középkori főiskolák, könyvtárak, tanárok és tanulók, szónokok és később a nyomdászok védőszentjükként tisztelték.” – írja Szent Katalinról a Magyar Katolikus Egyház. Szent Katalin a középkorban rendkívüli népszerűségre tett szert. Ő volt 14 segítő szent egyike, akiket – többek között – a pestis ellen hívtak segítségül. Krisztus jegyese volt, ezért gyakran ábrázolják együtt Szűz Máriával és a gyermek Jézussal (Szent Katalin misztikus házasságáról szinte minden neves középkori festő készített alkotást). Szent Johannának (Jeanne d’Arc, az orléans-i szűz) Szent Katalin és Szent Margit voltak a tanácsadói, akik az égből súgtak neki a hosszú harc során. Egyetemek, főiskolák választották patrónusuknak.
Sajóvámosnak is ő lehetett a védőszentje, ezért szerepelhetett a pecsétnyomóján. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a régi katolikus kápolnát – ami nem összekeverendő a mai római katolikus templomunkkal – Szent Katalinról nevezték el és több dokumentumban, összeírásban is Katalin-kápolnaként emlegetik.
Hogy miért pont ő lett a védőszentünk? Mező András: A patrociniumi helységnevek keletkezése című tanulmányában vizsgálta, hogy egy-egy templom hogyan kapta a védőszentjét, amelyről elnevezték. A címválasztás motívumai a műben - amely az interneten szintén elérhető – megtalálhatók, én hármat emelnék ki, mert a többi többé-kevésbé kizárható:
- A címadó nevének védőszentjéről nevezik el a templomot. I. András például Szent András nevű templomot alapított. Előfordulhat, hogy a templom alapítója a felesége, vagy a lánya nevének védőszentjéről nevezte el a Katalin-kápolnát.
- A saját egyház védőszentjének más egyházra ruházása esetében egy püspökség, érsekség védőszentjéről nevezték el az egyházközség kápolnáját – ezt a teóriát erősítheti, hogy Szent Katalin a Felvidéken volt népszerű, itt épült sok templom és kápolna az ő tiszteletére
- Ereklye birtoklása
Mi lehetett a pecsétnyomó sorsa?
A pecsétnyomó és a Szent Katalin pecséttel ellátott oklevelek (melyből az egyik 1593-as, latin nyelvű, a másik, 1594-es okirat magyar nyelvű) Szalay Ágoston gyűjteményében voltak. A gyűjtemény szerepel a hagyatéki leltárában, amely alapján több, mint 15.000 db, a XII-XVIII. századból származó oklevelet, 250 vas és réz pecsétnyomót, 75 viasz pecsétnyomót hagyott a fiára, Szalay Imrére. Szalay Imre 1894-től a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója volt, így ha valakit érdekel a gyűjtemény további sorsa, valószínűleg ott tudnak további felvilágosítást adni.
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
Kép készítője:Pasztilla (hu:Magyar_Nemzeti_Múzeum.jpg) [Public domain], via Wikimedia Commons
Nekem ennyit sikerült kiderítenem, de ha valakinek biztos információja van a templom alapítójáról, akár a Katalin-kápolnáról, akár a védőszentünkről, ne habozzon megosztani az információt!
Tisztelt Olvasók! A vamosilegendak.blog.hu felületen megjelenő bejegyzések szerzői jogi védelem alatt állnak. Az egyes bejegyzésekben szereplő képek, idézetek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény betartásával jelentek meg. A fényképek egy része csak írásbeli hozzájárulással tehető közzé és adható tovább harmadik személynek. A vamosilegendak.blog.hu oldalról származó cikkek, illetve képek további felhasználása, idézése előtt kérem, egyeztessen a szerzővel annak feltételeiről!
