A Bebek család tagjai nem voltak túl népszerűek sem a jobbágyaik, sem az őket körülvevő nemesek körében. A családfők közismerten fondorlatos cselszövők voltak, akik rendszeresen átverték a szövetségeseiket. Ha pillanatnyi érdekük úgy kívánta, szövetkeztek a törökökkel, borsot törtek az egyházi főméltóságok orra alá, városokat fosztogattak és kegyetlenkedtek, sőt, egyszer még a királyt is bebörtönözték. Gátlástalanságuk és ravaszságuk számos legendát ihletett, nem csoda, hogy azt is elkezdték találgatni, vajon honnét szerezhették befolyásukat és hatalmas vagyonukat.

A találgatásokból meg is született Bubek juhász legendája, amely a Bebek család nemesi rangra emelkedéséről és hirtelen meggazdagodásáról szól. A család eredettörténetét – főleg a krasznahorkai vár kapcsán - több helyen lejegyezték, útikönyvekben, családtörténeti kiadványokban is megjelent. Átvette a legendát Benedek Elek is, aki „A fekete kisasszony” című meséskönyvében „Hét juhakol” címmel jelentette meg a történetet. A különféle mesék csak kisebb részletekben térnek el egymástól, alapjaiban mindegyik megegyezik. Következzék tehát a kincses legenda.

Élt Gömör vármegyében egy Bubek Máté nevű juhász, aki egy Somhegy nevű helyen legeltette a nyáját. A juhász éppen elfeküdt egy kényelmes dombocskán és a messzeséget kémlelte, amikor a mellette lévő bokorból neszeket hallott. Hirtelen felugrott és azt látta, hogy egy hörcsög építménye beomlik. Kíváncsiságból elkezdte a lyukat turkálni, és legnagyobb meglepetésére nem a hörcsög által felhalmozott gabona, hanem néhány arany és ezüst érme került elő. Gondolta, hogy több arany is lehet a lyukban, de uralkodott az érzelmein, nehogy mások észrevegyék, hogy mi történt. Gondosan visszaegyengette a földet és úgy tett, mintha csak unalmában kapirgált volna.

Hallotta, hogy hamarosan IV. Béla királyt nagy vadászatra várják a Király-hegyre (mai nevén: Kráľova hoľa) és - ahogy az ilyenkor lenni szokás – ünnepélyes fogadást rendeznek a számára. Hogy egyszerű juhászként a király közelébe juthasson, hatalmas méretű juhsajtot készített, és a vacsorához csemegeként tálalva vitte a díszes társaság elé. A sajt arra szolgált, hogy benne a kincs egy részét elrejtse és a királynak ajándékozza.

A háborúban álló király természetesen megörült a váratlanul jött aranynak és mosolyogva engedélyezte a juhász különös kérését: megszaporodott juhainak szeretne 7 akolt felépíteni a környező 7 domb tetejére, ehhez kérte a király jóváhagyását. A 7 akol azonban kicsit nagyobbra sikeredett, a kincs megmaradt részéből ugyanis 7 vár épült fel: Krasznahorka, Torna, Szádvár, Csetnek, Berzéte, Pelsőcz és Sólyomkő vára. Sajnos már nem lehet mindegyiket megtekinteni, de néhány vár még áll. Íme négy vár a 7 közül:

Bubek juhász természetesen a legelső várat oda szerette volna építeni, ahol váratlan szerencséje érte. A Somhegyre azonban akármit épített, éjjel láthatatlan kezek lebontották és a köveket a szép Krasznahorka hegyre vitték át. Bubek nem akart harcolni a szellemekkel, ezért végül megadta magát és Krasznahorka büszke várát építette fel a somhegyi vár helyett. A szellemek által lebontott vár maradványai állítólag még sokáig láthatók voltak a Somhegyen is.

Mi lehet a legenda valóságtartalma?

A család több tagját Bubek néven említik (Bubek Imre, Bubek István országbírók), így ez a része igaz a legendának. Az, hogy Bubek Máté juhász lett volna, már nem biztos.  Több forrásban bányászként emlegetik, ám ezek ugyanolyan megbízhatatlanok, mint a legenda. Nem mindegyik várat a Bebekek építették, egyes várak korábban a Bors nemzetség tulajdonában voltak, amelyeket IV. Béla adományozott a családnak. Bebek Máté fiai, Detre és Fülöp a Sajó mellett harcoltak a tatárjárás idején Kálmán herceggel, aki IV. Béla és Árpádházi Szent Erzsébet testvére volt. A Bebekek valószínűleg hősies helytállásukért kaphatták meg a birtokokat.

A kincs további sorsáról szintén szól egy-két legenda, amelyek az utolsó Bebek-örökösről és feleségéről szólnak, de ezeket majd a róluk szóló történetben ismerheti meg a kedves olvasó.